Gólyatábor//augusztus 29. péntek

8.5K 186 20

A reggeli órákban sugárzó aranyos napfény szobám ablakánál sütött be, majd arcom kezdte csiklandozni.Mosolyogva nyitottam ki szemeim, és izgatottan keltem ki az ágyból.Hiszen ma kezdődik a GÓLYATÁBOR!
Lábaim hevesen toporzèkoltak már együltükben, nyilván szabadulni akartak.
Elugráltam a fürdőszobáig, és..
.
Aha,persze. Látjátok, tudok én költői is lenni, ha akarok. De mivel ilyen ritkán (khmkhm..sosem) szokott előfordulni, inkább jöjjön a Cortezes verzió.

6:50-kor egy Ramones szám kezdett ordítani a Blackberrymből,én pedig egy cifra káromkodás után nyöszörögve kinyújtottam a karomat és bekapcsoltam a szundit.A fejemet elfordítottam az ablak felé, hogy lássam, az idő is el tudja-e *baszni ezt a már amúgy is rohadtul jól kezdődő napom.Hát,sikerült neki.Az ég tele volt felhőkkel, ráadásul mindegyik szürke színben "pompázott", és ehhez társult még az, hogy a szél is fújt, de pozitívum, legalább elfujja majd a felhőket, remélhetőleg.
Ramones újra üvölteni kezdett, én pedig mostmár.,merthogy már nem bírtam tovább hallgatni (na nem azért mert a szám rossz,hanem mert már úgyis felidegesedtem), kinyomtam az ébresztőt.
-Jó reggelt, Csipkerózsika! -rontott be nagyi hirtelen a szobámba.*Baszdmeg,pont ez hiányzott.
-Nem vagyok jól.Fáj a fejem és hányingerem van.-tettettem fájdalmat.
-Szép próbálkozás.Na gyerünk,7 óra van.Mosdás, öltözés, reggeli és indulunk. -tapsolt kettőtt, majd válaszra sem várva kiviharzott a szobámból.Én meg csak ültem az ágyon, és igazából magasról *szartam az egész Gólyatáborra, az ismerkedésre, és úgy általában mindenre, de mivel nem akartam a nagyiéknak ezzel is terhet okozni (mármint aztal hogy ezt a sulit is elutasítom, és ők meg kereshetik a következőt), elvánszorogtam a fürdőig, ott lezuhanyoztam ébresztő gyanánt, aztán magamra kaptam egy itt-ott(direkt) szakadt farmert, egy sima, fehér pólót, a szinte már fekete hajamat kicsit bezseléztem, hogy olyan "haggyámámostkeltemfölbaszdmeg" hatást nyújtson, felkaptam a hátizsákom és leszaladtam a lépcsőn(ez tőlem hatalmas teljesítménynek minősül reggel negyed nyolckor).
Lent nagyi pirítóst csinált, nagyapa pedig ujságott olvasott a fotelben. Mivel ennyire elvoltak mindketten, ezért megkíséreltem egy tervet, miszerint villámgyorsan felszaladok a lépcsőn, be a szobámba, magamra zárom az ajtót és ki sem megyek onnan mondjuk...nem is tudom, fél évig?!..
Sajnos a tervem már ott meghiúsult, mikor megfordultam és pár lépést tettem a lépcsőig, mert nagyi rögtön kiszürt.
-Á-á-áá!-tette fel a mutatóujjat, és úgy nézett mint aki belelátott volna a gondoltaimba.Talán látta is...-Cortez, már nincs visszaút.Elmész a táborba, és pont.
-Nagyi, értsd meg hogy semmi kedvem ehhez az egészhez. Mondd azt az ofőnek, hogy...lebetegedtem, vagy..
-És az új osztálytársaid meg se ismerjenek még suli előtt? Nem.
-De...
-Semmi de, elmész és punktum.-zárta le a vitát
-Kész vagytok? Indulhatunk? -nézett be nagyapa a nappaliból.
-Azonnal.-mondta nagyi én.pedig kapjodva vettem a számba pár falat pirítóst, és felhajtottam egy kis üveg kólát.
-Siessetek, fél nyolc lesz -kocogtatra meg az óráját nagyapa, majd kiment, hogy beindìtsa a kocsit.
Miután a fogmosással is kész lettem, felvettem a deszkás cipőm, meg a gördeszkám, és beszálltam a kocsiba.Mikor elindultunk, nagyiék valami régi barátaikról kezdtek beszélgetni,így éreztem hogy én itt feleslegessé váltan,betettem a fülesemet, benyomtam egy Ramones számot, és közben az járt a fejemben, mekkora idióta vagyok, amiért elfogadtam ezt a sulis ajánlatot. Ez is csak olyan lesz, mint az összes többi, legjobban egy üres kartondobozhoz hasonlítanám az eddigi sulijaimat.Soha nem történt szinte semmi érdekes.
Ez se lesz különb.
Eközben pedig egyre közelebb kerültünk a pokolhoz (értsd; suli), és végig olyan volt mintha egy hang a fejemben azt szajkózta volna "A halálodba utazol, Cortez..."
Ajjaj.Hát, sok sikert.

Folyt. köv.

Halihó!
Elérkezett az első rész első fele.Remélem tetszik. Innen fogom rövidesen folytatni.
Ha tetszett, vote! :)
Pusszancs.

Szent Johanna Gimi//Cortez szemszögeRead this story for FREE!