∞ Freedom ∞ ·hoody

1. strange unknow ∞

1. furcsa ismeretlen ∞

Ismeretlen szám; szia:) napsugár!

LillyR; szia.. ismerlek?

Ismeretlen szám; nem tudom:)
csak ráírtam valakire, akit szépnek találtam:).

LillyR; ohh.. ez esetben köszi:-)
de, honnan veszed, hogy szép vagyok??

Ismeretlen szám; 1. orros szmájli:-) :-) 2. még nem tudom. de van egy olyan érzésem, hogy mindjárt megtudom.

LillyR; hogyan? :D

Ám, ekkor kavicsok repültek az ablakomnak, és csattanva ütköztek az üvegnek. Meglepődve sétáltam az erkélyem felé.
Vajon ki lehet ez az " ismeretlen "?
Valaki szórakozik velem?
Elhúztam az erkély ajtaját, majd lenéztem az udvarra.
Oh, mama! Egy igen helyes srác állt ott. Barna haja, arany barna bőre és gesztenye barna szeme.. valami.. és az az édes mosoly!
Valaki fogja meg a karom. Asszem esek.. ilyen fazont még a suliban sem láttam.
Vissza mosolyogtam, és írtam neki telefonon ( ha egyáltalán ő lenne ).

LillyR; te lennél vajon?:-)

Lenézet a telefonjára, mikor pittyegett. Mosolyogva írt.

Ismeretlen szám; nagy úgy tűnik, bae.

Felnézett. Mosolyát letörölni nem lehetett.
Elraktam a telóm.
- Mi a neved te ismeretlen? - vigyorogtam. Újra írni kezdett.

Ismeretlen szám; Calum vagyok.
Calum Hood.

Nevettem.
- Nem tudsz beszélni? Vagy a cica vitte el a nyelved? - kérdeztem.
Megrázta a fejét.
- Egyik sem. - a hangja.. woah - Csak nem mertem megszólalni.
Kérdőn tekintettem rá.
- Miért?
Megvonta a vállát.
- Ilyen szép lánnyal sem találkoztam.. még.
Elpirult. Ohh, de édes!
- Felakarsz jönni? - váratlanul ért engem és őt is a kérdésem.
Gondolkodott, majd döntött.
- Nem félsz attól, hogy egy bérgyilkos lennék?
Megráztam a fejem.
- A bérgyilkosok nem kavicsokkal dobálják az ablakomat.
Nem értette. Sose baj az! - Gyere, na! - intettem, mire az ajtónkhoz futott.

Lesiettem az előszobába, onnan az ajtóhoz.
Izgatottan nyitottam ki az ajtót.
Félénk, mosolygós.. és szexibb volt közelebbről. Félig vizes volt. Isten áldja az esőt!!
- Elég hideg van idekint. - motyogta félig átfagyva.
Ohh.
- Ugh, gyere. - hívtam bejjebb.
Nem is értem. Miért engedtem be egy idegent a házamba? Miért vagyok vele kedves? Hisz' nem is ismerem! De annyira helyes.

Adtam neki egy törülközőt, amivel bevonult a fürdőbe.
Pár percig bent volt, majd meglepetésemre - félig pucéran esett ki.
Szemeim kitágultak, az állam a padlót súrolta.
Az az izmos felső test.. hihetetlen.
Kuncogva, majd elpirulva kérdezte.
- Kaphatok valami száraz ruhát?
Nehezen, de bólintottam.
Kihalásztam a báttyám holmijai közül egy fekete trikót, majd átadtam neki.
Lassan - persze a szemem láttára - húzta fel. Nem kímélt.
Nyeltem egy nagyot.
- Kérsz.. va..valamit inn..i?
Kuncogva bólintott.
Otthagyva lesiettem a konyhába, majd előkészítettem a teához szükséges dolgokat.
Boldogan sétált le.
- Te, Calum.. - kezdtem - mesélj csak magadról! Honnan szerezted meg a címem?
Calum leült velem szembe.
- A báttyádtól tudtam meg, Ashtontól.. És.. tetszik a pólója.
Tudhattam volna! Ashton lehet ezért kiheréllek! - Kedves volt.
- Ja, a báttyám csak is kedves! - mondtam gúnyosan.
Calum nevetett. Elé raktam a kész teát, majd leültünk a kanapéra.
- Játszunk kérdezz - feleleket! - mondtam.
- Inkább üvegezzünk! - tette fel.
Bár..
- Oké.. - mentem bele - hozok egy üveget akkor.

Egy Coca Colás üveget szorongattam.
- Mivel csak ketten vagyunk.. nagyon nem pörgethetünk.
- Akkor felváltva.. - mondta.
Bólogattam.
- Kezdem. - mondom. - F v M?
- Hmm.. merek.
Na jó. Mit adjak neki, ami nehéz?
- Akkor.. - körbenéztem - táncolj, úgy mint a hülyék.
Felállt, a kezeit össze - vissza csapkodta, ugrált, zihált.
- Oké.. állj le! - intettem, mire a nevetéstől görcsbe rándult a gyomrom.
- Rendben. Felelsz vagy Mersz?
Mi legyen?
- Felelek.
- Van barátod? - támadott le kérdésével.
- Nem, nincs.
- F v M? - kérdezem.
- Felelek.
- Öhmm.. hol laksz?
- Sydney-ben éltem. Most pedig itt.
- Miért utaztál ennyit?
- Ez a második kérdés!
Meghökkenek.
- Oh.
- Felelsz, Mersz?
- Felelek.
- Milyennek tartasz? - húzta fel a szemöldökét.
Elpirultam, válaszoltam.
- Őszintén?! Helyes, normális.. az elején pedofilnak néztelek. - nevettem.
Ő csak nézett, majd elröhögte magát .
- F v M? - újból én következtem.
- Felelek.
- Milyennek tartasz? - ugyan azzal a hangsúllyal, ugyan úgy felhúzva a szemöldököm kérdeztem.
- Hát.. - közelebb hajolt - kedves, aranyos, okos, szép és egy kicsit sem pedomaci.
Nevettem, amiben Cal követett.
- Felelsz vagy Mersz? - kérdezte.
- Felelek..
- Ne már! - duzzogta.
- Oké.. merek.
Közelebb hajolt.
- Csókolj meg.