BETTER ♡ RÁCZ GERGŐ

HARMADIK

Shawn Mendes - This Is What It Takes

Troye Sivan – The Quiet

5 Seconds Of Summer – Long Way Home

A felkelő nap ébresztette őket. Meghitt volt, mintha egy házaspár lettek volna. Ahogy a napfelkelte vöröses, sárgás árnyalata beszűrődik a nagy üvegablakon, a sugarak pedig simogatják a bőrüket... Igen, határozottan romantikus volt.

Viola állt fel elsőként, hogy kinyújtóztassa az elgémberedett végtagjait. Egész éjjel Gergő ölében aludt és biztos volt benne, hogy a férfi figyelte őt. De most nem volt baj, hisz valaki vigyázott rá. Ölelte a védelmező karjaival és elbűvölte bódítóan férfias illatával.

Egy ásítás után elindult a szobájába átöltözni, mivel még mindig a tegnapi ruhája volt rajta. Felkapva egy melegítőt és egy bő pólót, a fürdőbe sietett, hogy lezuhanyozzon, míg Gergő is magához tér.

Megengedte a forró vizet és beállt a zuhanykabinba. A cseppek szinte jólesően égették a bőrét.

Egy negyed óra múlva kész is volt, így felkapta a ruhákat és a szennyesét pedig annak a tartójába helyezte.

Hangokat hallott a konyha felől, így tudta, hogy a férfi is felébredt. Halkan belépkedett a helyiségbe, ahol a bent lévő épp valamit készített a tűzhelynél. Mögé settenkedett, majd a vállára helyezte a kezeit, amitől Gergő összerezzent, de amikor látta, hogy ki a tettes, elmosolyodott.

- Nem szép dolog megijeszteni egy tűzhelynél állót – dorgálta, miközben vigyorgott.

- Neked is szép jó reggelt. Átvegyem? – mutatott a serpenyőben sercegő tojásra.

- Majd én megcsinálom, ülj le – biccentett az asztal felé.

- Még a végén felég a lakás – forgatta a szemeit, majd odébb lökte a szakácsot, így ő került a tűzhely elé.

- Csak, hogy tudd – kezdte mondanivalóját. – Elég jól főzök – húzta fel az orrát.

- Nem is kételkedtem ebben – küldött ezer wattos vigyort felé. – De egy ideig még itt szeretnék élni.

Gergő pufogva, de leült az asztalhoz, miközben motyogott valamit.

- Amúgy – szólalt meg végül hangosan is. – Ugye tudod, hogy el kell mondanod, ami hajnalban történt?

Viola hasa egészen kicsire szűkült és könnyek gyűltek a szemébe. Még erre nem állt készen. Túl friss seb, pedig két éve történt.

Inkább nem mondott semmit, hanem úgy tett, mintha nem hallotta volna. Pár perc múlva készen is volt a tojás, így tányérokra rakta és az asztalhoz vitte.

Csendben ettek, egyikük se szólt a másikhoz. Pedig lett volna mit mondaniuk – Violának elmesélnie, hogy mi történt vele -, de csak a tányérok zörgését lehetett hallani, mikor a villa hozzácsapódott.

Mikor végeztek az evéssel a mosogatóba tették az evőeszközöket és a nappaliba indultak.

A nő a kanapén helyezkedett el, törökülésben, mellé pedig Gergő telepedett.

- Tudod – törte meg a csendet, alighogy elhelyezkedett. – Melegítőnadrágban és bő pólóban is ugyanolyan gyönyörű vagy.

A nő csak belepirult ebbe a mondatba, majd lehajtotta a fejét.

Gergő közelebb húzódott hozzá és átölelte hátulról. Állát a vállára helyezte, majd megszólalt.

- Megkérhetlek valamire? – súgta a fülébe, amitől Violát kirázta a hideg, de bólintott. – Hunyd be a szemed és csináld, amit mondok. Mehet?