6.

123 7 0
                                    

Egy kérdés van. Fontos nekem?

Hogy kérdezhetek egyáltalán ilyet? Jó hogy fontos nekem! Barátok vagyunk.. Vagy, valami egész Hasonlóak.

Villám gyorsan felvettem egy farmert, magamra húztam a cipőmet, majd a kulcsaimat megfogtam és kiviharzottam a Lakásból.

Szélsebesen rohantam a lépcsőn, nem volt türelmem a liftre várni.

Az ajtón kirobbanva rögtön a kapu felé tartottam majd kimentem.

Körül néztem. Bárhol lehet, London Hatalmas. Illetve bárhol lehetett volna.

Kétségbeesett zokogást hallottam a kaputól nagyjából 15 méterre. Arra fordítottam a fejem, és megláttam Őt. A földön űlt, térdei felhúzva, haja mintegy függönyként omlott köré. Olyan hangosan Sírt, hogy észre se vette hogy közeledem, azt hiszem.

Leguggoltam elé, majd haját kisimítottam könnyekkel áztatott arcából.

- T-te mit kere-sel itt? - Kérdezte gyenge és sírós hangon. De kezeimmel nem csinált semmit sem. Hagyta hogy hideg arcán pihentessem meleg tenyerem.

- Borzasztóan Sajnálom Sky. Nem-nemtudom mi ütött belém. Tényleg. Sajnálom. - Mondtam egyenesen könnyes szemeibe.

- Hogy érted hogy mi ütött beléd? Nem csináltál semmit sem. Hiszen a te szavaiddal élve, mi barátok vagyunk. - Mondta egyenesen a betont fürkészve. Nem nézett a szemembe, és ez megijesztett.

- Nagyon nagyon sajnálom. Nem nem vagyunk barátok. Hiszen ami a szobában történt. Nem. Skyler, te nagyon fontos vagy nekem. - Mondtam, mire meglepettséggel szemében felpillantott.

Kihasználva hogy a szemembe néz, mélyen belefúrtam tekintetem az övébe, majd feléhajoltam és lassan megcsókoltam.

Skyler Wilson

Itt van. Utánam jött. És megcsókolt. A boldogság szétáradt bennem, és kezeimmel átkaroltam nyakát.

Lassan hajolt el tőlem majd egy szoros ölelésbe zárt.

- Köszönöm - suttogtam neki erőtlen hangon.

- Nincs mit köszönni - suttogta édesen majd nyakamat apró puszikkal hintette be. - Vissza jössz..? Kérlek?! - kérdezte enyhe kétségbeeséssel a hangjában.

- Szeretnék. - Mondtam immár mosolyogva miközben eltoltam magamtól

Puszit nyomott könnyektől áztatott arcomra, majd felált és kezem után nyúlt.

- Gyere, megfázol - mosolygott szeliden.

Kezébe megkapaszkodva feláltam, majd össze kulcsolt ujjakkal a kapu felé indultunk.

Felfelé a lépcsőt választottuk, szótlanúl mentünk a beton fokokon, lépéseink vízhangoztak a késői óra miatt kihalt folyosón. Kiváncsi vagyok milyen lehet ez a hely napközben.

Miközben gondolataimba mélyedve sétáltam a szöszi mellett, végre felértünk.

Hátsó zsebéből kikotorta a kulcsot majd pár másodpercel később be is jutottunk.

Becsukta magunk mögött az ajtót míg én lerugdostam lábamról a cipőmet. Megvártam amíg ő is leveszi a cipőt és a felsőt majd kérdő tekintettel meredtem rá.

- Gyere, a kaja már rég kihült, de a mikró csodákra képes - kacsintott rám majd csuklómat megragadva a konyha felé indult, ezzel maga után húzva engem is.

A pult mellett lévő bár széken foglaltam helyet, és néztem ahogy Niall sürög-forog a konyhában, majd nagyjából tíz perc elteltével elém és maga elé is lerakott egy tányér gőzölgő paradicsom mártással leöntött spagettit.

- Hmmm, jól néz ki - mondtam, majd a gyomrom egy jó nagyot kordult, mire rögtön az elém helyezett evőeszköz felé nyúltam.

Ismét csönd honolt közöttünk, de ez inkább afféle nyugodt, nem pedig kínos csend volt.

- Úúgy ennék valami édeset - nézett rám huncut csillogással a szemében. Először nem értettem mire gondol, majd lassan tudatosult bennem, ezért arcom színe hamar bíbor vörösre váltott.

Leugrottam a székről, majd lassan megindultam felé. Kezeimmel átkaroltam nyakát, pár másodpercel később megéreztem nagy tenyereit derekam körül.

- Mire gondolsz? - kérdeztem vigyorogva szemeibe nézve.

Állta pillantásom, ajkaival érintette enyémeket, mire élesen szívtam be a levegőt, szemhéjam pedig remegve csukódott le.

- Rád - suttogta számba, majd lassan megcsókolt.

Domináns nyelvét egyből számban éreztem ahogy nyelvemmel egyre vadabb táncba kezd.

Épp még egy lépéssel közelebb léptem volna hozzá amikor mosolyogva megfogta derekamat majd eltolt magától.

- De, a palacsinta is megfelel - mondta huncut vigyorral az arcán majd megölelt.

Sziasztook!
Naggyon nagyon szeretném megköszönni a majdnem 200 megtekintést💝
És Az ujabb csillagokat🌟
Fantasztikusak vagytok!
Nagyon sajnálom hogy nem hoztam részt mostanában, de egyszerűen fáradt voltam.
Remélem megértitek!
xxx Lili💕💕

No control || Hu Fanfic ♡ N.H.Where stories live. Discover now