Végjáték

2.

Gondolkodás nélkül előmászom,és odarohanok az ablakhoz. Itt nem lehet kimászni, azonnal észrevennének! Feladom! Talán nem is értem jöttek!

-Basszák meg...-mormogom miközben az ajtó felé sietek. -Bassza meg mindenki.

Lerohanok a lépcsőn és neki az egyik őrnek.

-Ohh...Hello. Segíthetek?-kérdezem magamra eröltetve egy vigyort. Bár ez elég hülye kérdés mivel ez az én házam!-Mármint. Önök..-mutatok végig a négy férfin.-Mit is keresnek itt? A házban?-vonom kérdőre őket.

-Jól tudod hogy mi miatt jöttünk.-mondja a legalacsonyabb.

-Sajnálom,de nem! És kérem távozzanak!-mondom fenyegetően. Ez a mondat látszatra nem hatotta meg őket de nem bánom. Akkor majd kitessékelem őket ha kell ha nem.

-Főnök?-fordul oda a középső az alacsonyhoz.

Az alacsony csak bólint és már tárcsázza is a "főnököt" gondolom. Én csak ott állok a négy férfival szemben mint egy idióta és várom a fejleményeket.

*-Senki sem mondta hogy könnyű lesz!*

-Donna!Fuss!-rohan be az ajtón Filip mint egy terrorista. A hirtelen sokk hatása alatt amit Filip okozott,gyorsabban mint gondoltam elkezdtem felfele rohanni a lépcsőn! Halottam hogy az egyik férfi utánam akart rohanni de nem jött.

Berohantam a szobámba és gondolkodás nélkül kiugrottam az ablakon...