A Wenderston egyetem

1.

Nella

Az első napom egyetemistaként, az első igazi napom. Tegnap az uncsi évnyitó volt és elmondták, hogy a felsőbb éveseknek jogukban áll egy lányt kiválasztani párjukként. Ezért volt feltétel az egyetemi felvételin, hogy legyél szingli.
Lehet nem közölünk fognak, de a harmad évesek bárkit választhatnak. Ez egy kicsit ijesztő, mert én is opció vagyok. Megigazítom az egyenruhámat és magabiztosan kezdek sétálni az udvaron át. Néhány szem rám tapad, de figyelmen kívül hagyom. De ekkor egy kisebb fiú brigád elállja az utamat.
- Hova hova szépség? - kérdezi a fekete hajú.
- Órára, amúgy is mi közöd hozzá? - válaszolom.
- Szerintem elég sok közöm van hozzá, Szöszi. Tudod ezt az egyetemet én uralom.
- Engem meg nem tud érdekelni. Csak szeretnék bemenni a terembe. - Erre közelebb lépett.
- Ne beszélj így velem. Ha tudnád ki vagyok befognád a csinos szádat és imádkoznál, hogy letudj szopni.
- Tudom ki vagy. Diego King vagy, Lorenzo King fia. Te aztán elértél valamit ezzel. Nem érdekel kinek a fia vagy, tőlem a szomszéd Marika nénié is lehetsz. De akkor sem engedheted meg magadnak ezt a modort. - mondtam kissé feldúltan.
- Hogy hívnak?
- Nella. Nella White.
- Az enyém vagy Nella White..
- Álmaidban.. - ezzel kikerültem őket és bementem a tanterembe.