Néző a meccsről

Liam Peterson

Éppen a leendő öltönyömben állok miközben rám szabják.Dan némán pásztázza a földet majd rám emeli tekintetét.
-Miért pont sötétkék?-néz rám kérdően,az arcán felfedezni lehet az unalomnak a jeleit.
-Mert nekem ez tetszik-feleltem neki miközben tudtam hogy nem ez az igazság és valahol éreztem hogy ő se akarja elhinni azt amit mondok.
-És én ehhez minek kellek?Lenne jobb dolgom is.
-Most az egyszer nem haragszom meg ezen haver!És mert barátok vagyunk ne kötekedj-nézek rá csúnyán mire ó csak sóhajt majd előveszi a telefonját.

Viki Morton:(bál napja)
Épp a tükör előtt állok és nézem magam mikor Olivia ront be hozzám.
-Kész vagy már Vik?
-Azt hiszem indulhatunk-kiindultunk a lakásból és a fiúk ajtaja előtt álltunk mikor kinyílt az említett ajtó.Sorban lépetek ki nem megszokott elegáns öltönyben a hanyag kissé szét szórt hokisok.
-Igazán szépek ezek a hölgyek nem igaz Jake?-mért végig James.
-De de igazán csinosak a hölgyek szemmel kell tartanunk ma este nehogy mások is szemet vessenek rájuk.
Oliviaval összenéztünk és elnevettük magunkat.Két autóval mentünk,az egyiket James vezette,a másikat pedig Liam.Na balszerencsémre Liamhez kerültem de úgy voltam vele ma semmi nem ronthatja el a kedvem ez az én napom.Azt hittem hogy Carter legalább a suli előtt fog várni de nem,bent a tornateremben találtam meg és a barátaival nagyon elvolt.Közeledtem feléjük mikor mintha csak megérezte volna hátrafordult és egy mosoly keretében elindult felém majd megállt előttem.
-Gyönyörű vagy-dicsérte meg,végig néztem magamon majd mosolyogva a szemének szenteltem mindem figyelmem.
-Köszönöm.
-Felkérhetem egy táncra?-hajolt meg játékosan amin nekem muszáj volt felkuncognom majd bólintva a parkettre sétáltunk.Az elején eléggé kellemetlenül éreztem magam de ez idővel elmúlt.Már elég sokat táncoltunk mikor megszólalt.
-Elmegyek szerzek valami inni valót,te is kérsz?
-Miért ne-megvonom a vállam.
-Szuper mindjárt jövök-ezután eltűnt a sok táncoló diák között.Végig néztem a termen.A fiúk nagy része egy-egy lány társaságában élvezte a mai estét.Míg a többi össze gyűlve társalgott kivéve egy embert,Masont.A felismerésre muszáj voltam megforgatni a szemem ami szinte megakadt Liamen és egy platina szőke lányon akinek szinte kötelező volt mindenen viháncolni és Lim izmos karját fogdosnia.Mivan?Mindegy inkább megkeresem Sebastiant úgy is egy ideje elment.Pár perc keresés után megtaláltam kezében egy itallal beszélgetett a barátaival.Ismét.Közeledtem feléjük,mikor már szinte mögötte álltam akaratomon kívül is hallgatóztam.
-Megvolt már az a kurva Seb?-nevetett fel hihetetlenül egyik barátja.
-Melyik?-nevetett vele együtt Seb.
-Az akit ma elhívtál.
Szinte fejbe vágott a felismerés hogy Sebastiannak csak egy éjszakára kellek(!)hogy lehettem ennyire hiszékeny te jó ég.Eléggé ég a fejem hogy mennyire hülye voltam.Azok a kedves szavak,gesztusok.....mind hazugság.Feleszméltem a gondolkozásból és Sebastiant megelőzve válaszoltam.
-Nem nem voltam meg neki-pillanatok alatt fordult meg Carter és döbbenten nézett rám majd nyugodtan válaszolt.
-De még meglehetsz-kacsintott a szerinte "csábos" mosolyával majd egy oltári nagyot lekevertem neki még hogy meglehetek még neki esküszöm kicsinálom.Ám ez az ütés olyan erősre sikerült hogy a tenyerem szinte égett de szerencsére Sebastian arca is égett ha már nem a saját viselkedésétől hanem a tenyerem kéznyomától.Éreztem hogy nem sokáig bírom könnyek nélkül,ki kell mennem.Sietősen elindultam a kijárat felé de a nagy sietségben neki mentem valakinek könnyek homályában rá néztem az illetőre elhadartam egy "bocsi" félét és végre kiértem az ajtón.Friss levegőn voltam mégis mintha nem kaptam volna levegőt.Könnyek hullottak a szememből a hűvös éjszakában.A földre rogytam.Nem tudom hogy mennyi idő telhetett el de valaki felrántott a földről és ölelésbe vont.