10. rész

33 2 0
                                    

Reggel mikor felkeltem eszembe jutott hogy ma lesz a Calvin Klein fotózás. Rá néztem a telefon órájára ami 12 mutatott és 2 kor lesz a fotózás úgyhogy sietnem kell. Ki pattantak az ágyból és siettem be Biusékhoz a másik szobába.

J: Bius kelj fel 2 óra múlva Calvin Klein fotózás lesz
B: hány óra van?- kérdezi kómásan
J: 12 múlt negyed órája
B: és csak most szólsz?
J: hát most keltem fel én is na

Gyorsan össze szedtem magam majd elindultunk. Nagyon hosszú volt és eléggé el is fáradtam. El indultunk haza felé vagyis csak én mert Bius Lacival randizott. Amikor haza értem meglepődtem mert egy csomó dolog volt a földre dobálva és néhány dolog össze törve.

J: MEGJÖTTEM- kiáltottam el megem- itt meg mi a fene történt?-gondolkodtam el- KICSIM
Br: kicsim? Te még mersze engem becézgetni?- nézett rám nevetve
J: Mi történt baba elmondanád?
Br: hát ez én is kérdezhetném
J: kifejtenéd? Azt sem tudom miről beszélsz
Br: szóval ti Manuval csak barátok vagytok mi?
J: Igen de hogy jön ide Manu nem értem
Br: így- mutatta felém Bruno a telefonját amin Manu csókolózik egy lánnyal viszont a lány arca nem látszódik
J: Miaz Manu nem csókolózhat?- nevettem el magam mert nem értettem a szituációt ugyanis nem én voltam a képen
Br: Csókolózhat persze de ne az én barátnőmmel
J: Mivan? Bruno az nem is én vagyok?
Br: JANKA NEKEM TE NE MERÉSZELD TAGADNI- kiabált rám
J: Ne kiabálj kérlek- mondtam halkan és el kezdtem sírni mert nagyon megijedtem
Br: JANKA BASZKI ÉN SZERETTELEK TE MEG MEG CSALSZ A HAVEROMMAL? ENNÉL TÖBBET VÁRTAM TŐLED. EGYÁLTALÁN MIÉRT? NEM VOLTAM ELÉG JÓ NEKED? HM?- kiabált továbbra is
J: Bruno figyelj... Ezt.. ne.. most..beszéljük...meg..jó? most nagyon...ideges..vagy- mondtam szaggatottan a sírástól
Br: NEM JANKA ITT NINCS MIT MEGBESZÉLNÜNK. ENNEK ITT ÉS MOST VÉGE. NEM IS AKARLAK TÖBBÉ LÁTNI. MOST SZEDD ÖSSZE A CICCOD ÉS MENJ EL.- kiabált továbbra is

Én fel futottam a szobába magamra zárva az ajtót és könnyeim törölgetev elkezdtem pakolni. Egyáltalán hogy gondolhatja hogy megcsalom?
Amint össze pakoltam ki nyitottam az ajtót Bruno az ajtóban várt. Rám nézett de nem szólt semmit.

J: Csak hogy tudd én soha nem csaltalak meg- mondtam halkan
Br: hát a kép nem ezt bizonyítja. És most menj.

Kimentem a házból egyenesen a kocsihoz ahogy beültem az autóba felhívtam Peti mert nem akartam egyedül lenni de Biust sem akartam zavarni.

📞Szia- szóltam bele halkan a sírást vissza folytva
-Szia kicsi valami baj van? Hallom a hangod- kérdezte aggódva
-Bruno kidobott- sírtam el magad
- mi miért?- kérdezte meglepődve
- majd el mondok mindent most indulok Brunotól el tudnál jönni hozzám?- kérdeztem halkan
- persze 20 perc és ott vagyok hozok meglepetést- mosolyodott el a hangjából ítélve
- köszönöm- ennyit tudtam csak kinyögni
-sietek kicsi. Vigyázz az úton
- oksi te is
-szia
-szia📞

Majd letettem a telefont. Jött egy üzenetem úgyhogy megnéztem. Bius volt az.

Bius❤️❤️: Szia Spacc el vitt egy hétre meglepiből remélem nem baj

J: Sziaa nem persze érezzétek jól magatokat😊

Hát ez szuper na mindegy elindultam hazafelé. Spotyn bekapcsoltam a Follow The Flow Egyedül a sötétben albumot ugyanis most éhez volt hangulatom 15 perc alatt haza is értem. Peti is pont akkor állt fel a felhajtóra.

Peti: gyere ide kicsi- mentem oda hozzá és megöleltem
J: Szia Peti köszi hogy jöttél- mosolyodtam el halványan
Peti: bármikor
J: gyere menjünk be
Peti: egy pillanat csak hozom a cuccokat

Peti három nagy zacskót vette elő

J: te egy túlélő készletet hoztál?- néztem rá furán
Peti: csak egy kis apróság. Na menjünk

Majd miután bementünk leültünk a kanapéra.

Peti: Mi történt kicsi?- nézett rám aghódva

Én a térdeimet felhúztam és a kezemmel átkucsoltam a lábam.

J: Hát ma volt egy fotózásom és... és amikor onnan mentem haza beléptem az ajtón és csak... csak  annyit láttam hogy az egész ház fel van forgatva...
Mikor szóltam hogy még jöttem  B...Br...Bruno idegesen jött le a lépcsőn.- kezdtem bele közben egy párszor megcsuklott a hangom- Majd felém mutatott egy képet amin elvileg Manu van és én amin csókolózunk. Majd kidobott azzal az indokkal hogy meg...meg..megcsalom.- sírtam el magam

Peti: Jaj kicsi gyere ide sh minden rendben lesz- ölelt magához Peti
J: de én sosem csalnám még őt- sírtam még mindíg
Peti: tudom hogy te soha nem tennél ilyet- simogatta a hajam
J: én szeretem őt

Még vagy egy órán át ott zokogtam Peti ölében majd egyszer csak megszólalt.

Peti: Figyelj kicsi mi lenne ha néznék valami romantikus filmet és közben minden egészségtelen szart ennénk?- mosolygott rám halványan
J: nem is tudom nincs kedvem semmihez
Peti: gyere ne jó lesz a kedvencedet hoztam Csokis fagyi nagy adaggal, sós chips, savanyú gumicukor ,csoki- ált fel és kezdte kipakolni a zacskót
J: de Peti modell vagyok és nem hízhatok el
Peti: nincs tiltakozás. Nem ezen az egy alkalmon fog múlni
J: ahj jó legyen
Peti: hm.. mit nézzünk?- ült le mellém egy rakat nasival és innivalóval
J: hm... Legyen a Titanic
Peti: hát jó bár én a felénél ki ugrok az ablakon- nevetett fel ezen és is kicsit elmosolyodtam

El keztük nézni a filmet én megbontottam egy doboz csokis fagyit majd el kezdtem enni. Egy csomó résznél elbőgtem magam. De összességében örültem hogy Peti mindent megtesz azért hogy jobb kedvem legyen.
Mire vége lett a filmnek 22:49 lett. Peti ma nálam alszik úgy beszéltük.

J: el megyek fürdeni
Peti: okés én addig megágyazok  itt a kanapén.
J: te nehogy a kanapén aludjál hát van vendégszobánk
Peti: tényleg?
J: igen a harmadik emeleten. Gyere megmutatom

Majd még mutattam neki. Mi előtt elmentem volna fürdeni meg ágyaztam Petinek. Majd elbúcsúztam tőle. El mentem a fürdőbe még engettem a zuhanyt de csak álltam alatta majd egyszer csak azt vettem észre hogy már megint potyognak a könnyeim. Menj a pokolba Pető Bruno.

Miután lefürödtem be feküdtem az ágyba és a plafont bámulva elaludtam.
..........................................................
Sziasztok itt is lenne a kövi rész. Tudom hogy megint el tüntem és sajnálom. A kövi rész Bruno szemszögéből lesz olvasható renélem tetszik a könyv és találkozunk a kövi részben addig is sziasztok.

koncert és munka (ff. Pető Bruno)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora