A szobatárs

Samantha

"Nem hiszem el, megint már csak a vita megy. Így hogy érjem el a céljaimat ha valaki nem támogat és visszatart."

Ülök a metrón végül jön egy email, hogy felvettek a Harvardra. Elhatároztam, hogy elmondom Reggienek, bár nem hiszem hogy annyira fog örülni mint én. Mindegy is, itt áll előttem a nagy lehetőség, ezt nem fogom ott hagyni miatta. Sikeres jövőt akarok, akár tetszik neki, akár nem. Nem fogom hagyni hogy bárki is megakadályozzon ebben. Haza értem, nincs még senki otthon, ezért bekapcsoltam a kedvenc sorozatomat "Full house" legjobb. Hallom, hogy valaki bejött, éppen Reggie érkezett. Megkérdeztem, hogy mi újság, erre csak annyit kapok, hogy semmi. Ez eléggé tömör válasz, nem sok mindent tudok levenni belőle. Folytattam a sorozatomat, de miután mellém üllt Reggie, be is fejeztem. Vele nem lehet ilyen műsorokat nézni. Így tehát felmentem a dolgozómban, 2 perc elteltével kapok egy hívást, egy ismeretlen számról.

- Halló!
- Jó napot kívánok, Samantha Jones-t keresem!
- Jó napot, én vagyok az. Miről lenne szó?
- Láttuk az adatlapját és beszereténk hívni egy meghallgatásra. Holnap 9:45-re be tud jönni?

Ez az!!!

- Oh, hát persze. Akkor holnap háromnegyed tíz.
- Így van, köszönöm. Tovább szép napot!
- Én köszönöm, viszont!

Hát, ezt-nem-hiszem-el, végre,talán még ez a színészet is beválik. Viszont, nem tudom elmondjam-e Reggienek vagy se. Jobb ha ezt nem mondom még el, csak miután megkaptam a szerepet. Felvettek az egyetemre, még lehet hogy állásom is lesz. Ennél jobb nap, nem is lehetne. Egyszer csak megjelen Reggie.

- Minek örülsz ennyire? Mi történt? kérdezte
- Képzeld felvettek az egyetemre.
- Na, ez szuper, gratulálok! De levelezőn leszel, nem?
- Hát, egyenlőre igen.

Ekkor Reggie vissza fordult és láttam rajta, hogy nem tetszett neki a válaszom. Majd elkezdtem kicsit félni mert egyre dühösebbnek látszott.

- Mit tervezel? Halljuk! vont kérdőre dühösen
Ekkor nagyot nyeltem és próbáltam nem remegő hangon beszélni.
- Úgy terveztem, hogy ha jól alakulnak a tanulmányi eredményeim akkor átiratkozok nappali tagozatra. mondtam óvatosan és visszafogottan nehogy balhé legyen. De már késő.
- Nagyszerű, akkor velünk mi lesz? Majd találsz magadnak másik pasit mi?
- Megoldjuk..
- Megoldjuk? Hogyan? Nem is érdekel, ezt már eljátszottuk egy párszor, hogy te mindig menni akarsz valahova menni meg ábrándozol hogy az a város ilyen meg olyan. Elég volt Samantha!

Abban a pillanatban össze pakoltam a cuccom és elmentem egy biztonságosabb helyre, Emilyhez. Utánam kiabált valamit de elengedtem.