Kedves Olvasó,
Mielőtt elkezdődne a történet szeretnék, pár szót szólni hozzád.
NEM VAGY EGYEDÜL!
Amennyiben ezt a könyvet választottad nagy valószínűséggel te is éltél már át szorongásból adódó pánikrohamot.
Azért jutottam el e regény megírásához, hiszem tudom min mész keresztül.
Ez egy ördögi játék, melyet az elménk játszat velünk.
NEM VAGY EGYEDÜL!
Nekünk nap mint nap határokat kell húznunk, hiszen ha ezeket át lépjük máris jön a jelzés,hogy mégis hogyan képzeltük ezt.
Sajnos a mi testünk nem úgy reagál dolgokra, mint egy "normális" szervezet.
Iszol egy kávét, PÁNIK, dobog a szívem, szorít a mellkasom.
Ülsz a buszon, PÁNIK, csak nézel magad köré megint mi okozza , mi váltja ki, de nem tudsz egyszerűen rá jönni.
Televíziót nézel, PÁNIK.
Fekszek az ágyban, PÁNIK.
Elmennél valahova, vagy edzenél, ne is gondolj rá...PÁNIK.
NEM VAGY EGYEDÜL!
Eleged van már a folytonos öndiagnosztikából.
Hiszen ha egyszer csak nem figyelünk nagyobb a valószínűsége annak, hogy váratlanul csap le ránk.
Azon elmélkedsz miért érdemelted ezt?
Teljesen jogos a kérdés, hiszen SENKI nem érdemli azt amin minden nap átmész.
Bár az orvostudományban elfogadott ez a betegség, a valóságban már nem teljesen így van.
NEM VAGY EGYEDÜL!
Ebben a megírt történetben egy fiktív karakteren keresztül szeretném nektek bemutatni elménk legsötétebb játékait.
Hogy hogyan is jelenik ez meg a valóságban és a megoldás hosszas útján megyünk EGYÜTT végig.
Most leszögezném, ez nem egy önsegítő könyv, inkább egy menedék, egy jó barát.
Tudom, hogy jelenleg nehéz, de emlékezz:
NEM VAGY EGYEDÜL!
Ölellek,
Toree
YOU ARE READING
Vissza Önmagamhoz
Non-FictionZakatol a szíved, a külvilág megszűnik. Eluralkodik rajtad egy érzés melyet még sosem tapasztaltál. Halálfélelem... Talán ez a vég? Nem ez csak az elméd.
