Bright Star Han Seojun ff.

5

És itt van a vasárnap, nem terveztem semmit sem csinálni de elég jó idő volt oda kint így úgy döntöttem hogy el megyek egy kicsit sétálni. Fel vettem egy kényelmes szettet majd mondtam anyának hogy el megyek egy kicsit. 

Először a sarki kisbolt volt a cél állomás. Vettem nasit és pár sojut. Le mentem a folyó menti parkba. Vittem egy pokrocot és el helyezkedtem egy fa alatt. Nagyon élveztem azt a percet, egyszerűen gyönyörű volt. Be kapcsoltam alá egy kis zenét és így még hangulatosabb volt. Ezek a nyugalmas percek többet érnek bárminél. Szeretek egyedül lenni mert akkor csak magamra kell koncentrálnom. 

-Yoora?- hallottam meg egy ismerős hangot

-Sooho?- fordulok hátra

-Le ülhetek?- kérdi illedelmesen

-Persze, mit keresel amúgy itt?- nézek a szemeibe

-Le jöttem a partra, kicsit ki akartam szakadni a körforgásból

-Szintén...Kérsz sojut?- nyujtom felé

-Persze, köszönöm- fogadta el

Már egy ideje ott voltunk és beszélgettünk. Szeretek Soohoval lenni  mert akkor nyugodt vagyok. Mi régóta ismerjük egymást, a szüleink elég jóba vannak. Van hogy együtt ebédel a két család, vagy együtt nyaral. Ő olyan nekem mint a bátyám akit le akarok győzni. 

Tök kellemesen nevetgéltünk a mutkori vacsorán amikor megláttam valamit, valamit ami eléggé le sokkolt.

-Mi az?- majd ő is oda fordul

Ott volt Jukyung és Seojun, valamiről nagyon beszélgettek és közel is voltak egymáshoz. Olyan mérges lettem, fel ment bennem a pumpa hiszen tudom hogy Seojun érzelmeket táplál a barátnőm iránt. Én elég lobbanékony természet vagyok, és ha valami nem tetszik akkor azt ki mondom. Láttam hogy a kedves barátomnak se tetszik az ötlet így egyszerre álltunk fel, oda siettünk. 

-Jukyong, hát te?- kérdem idegesen

-Haza felé tartottam amikor össze találkoztam Seojunnal, és te Yoora?- láttam a szemében a bánatot 

-Le jöttem egy kicsit a partra amikor oda jött Sooho, aztán el beszélgettünk- mondtam neki

-Jukyong, gyere haza kísérlek- mondta Sooho 

-Rendben, holnap találkozunk, sziasztok- el mentek én meg ott maradtam az álmaim fiújával

Éppen készültem volna el menni amikor rá fogott a karomra

-Miért voltál vele?- kérdi komolyan

-Már mondtam- nézek rá idegesen

-Aha azért nevetgéltetek iszogatás közben- engedett el

-Han Seojun, semmi közöd nincsen ahhoz hogy én mit csinálok, foglalkozz a saját dolgoddal- ezzel ott hagytam

Hát már megbocsásson de ki ő nekem? Ő flörtölget a barátnőmmel aztán még engem kér számon? Fhuu de elegem van belőle