I hate you!

°•° 8. rész °•°

- Ahj ezt nem hiszem el! - Vágódott le Jisung az ágyára, már-már megszokásból. Mióta jobban "megismerte" Minhot, ez egy szokásává vált. - Úgy utállak az istenit! Gyűlöllek Minho... Ahj nem! Annyira szeretlek! - Szenvedett az ágyán a kismókus.

Hát, amint az látszik, a mai nap sem ment a legjobban. Megfogadta ugyan, hogy elcsábítja Minhot, de eddig nem nagyon járt sikerrel.

Jisung a mai nap megint megpróbált beszélni Minhoval, de annak az új barátja az istenért nem akart onnan eltűnni, így Jisungnak esélye sem volt beszélni vele. És ez így ment három napig...

Szerda. Az ebédlőben ültek. Minho mellett volt egy hely, így Jisung oda tudott volna ülni. Mondom volna. Ha az a bizonyos Shu nem ült le volna mellé. Felix kiderítette a fiú nevét. Shu Takada volt a C osztályból. Japán származású, kitűnő tanuló, legjobb barátja valami Jinsoul volt és ugyanannyi idős mint Jisung. Tavaly érkezett a suliba, mert azelőtt Japánban élt. Apja nincs, mert mikor két éves volt, elhunyt egy autóbalesetben. Hegedűzik és szereti a videojátékokat. Nos igen. Felix konkrétan le stalk-olta szegény Shut. Dehát ahogy azt mondani szokták; "Tartsd magadhoz közel a barátaidat, de az ellenségedet mégjobban".

Aztán csütörtökön tánc órájuk volt közösen. És mivel Jyp úgy döntött, hogy páros lesz a tánc, Jisungnak lett volna esélye beszélni vele. De mikor megpróbálta, Jyp mindig rászólt. Mikor végeztek Minho villámgyorsan átöltözött, és kiszaladt az épületből. Hannak sikerült utolérnie, de Minho már nem egyedül volt. Shu is ott álldogált mellette.

Az azelőtti mosoly ami Jisung arcán volt, egyből leolvadt. Mielőtt távozott volna a helyszínről, egy szúrós pillantást vetett Minhora, aki csak egy öntelt mosollyal díjjazta. 

Péntek. Akkor csak az volt az egyetlen baj, hogy Minho nem jött iskolába. Nem tudni miért. Jisung ráírt, hogy minden oké-e, de Minho csak leláttamozta. Kedves.

- Elegem van! - Vergődött Jisung Seungmin kanapéján. Éppen szombat volt, és Han úgy döntött átmegy Seungminhoz házit csinálni. Csakhogy ezt Seungminnal nem beszélte meg. Így konkrétan betört a házába.

- Nyugi haver, nincs semmi gáz. - Próbálta nyugtatni a fiatalabb.

- Dehogynem! Uuuhh de utálom ezt a Shu Takada gyereket! Mégis kinek van ilyen neve? Röhejes. - Ócsárolta Jisung Minho új párját. - És egyépként is! Minhokám mit lát abban a csövesben? Úgy néz ki mint egy görcs! És rózsaszín a haja? Hagyjuk már! - Nevetgélt ironikusan.

- Dehát te is akartál rózsaszín hajat, nem? - kortyolt bele Seungmin az újonnan vett kávéjába, amit Hyunjin készített neki a kávézóban.

- Igen, de rajtam legalább jól állna! - Méltatlankodott. - Tudod mit? Elegem volt. - Jisung felült a kanapén. - Hallod, te tudod mi Hyunjin száma, igaz?

- Ööö, nem. Miért?

- Nem?! - hökkent meg Jisung. - Hogy-hogy?

- Nem tudom... - Hajtotta le a fejét Seungmin. - Még nem kérdeztem meg...

- Ahj istenem! Oké gyere, elmegyünk a kávézóba Hyunjinhoz. - Állt fel Jisung.

- Mi? Dehát miért? - Nézett rá összeráncolt szemöldökökkel Seungmin. Mégis mi a francért menjenek vissza?

- Azért, mert egy; elkérjük a számát. Kettő; Hyunjin Minho egyik legjobb barátja. Csak tudja hol lakik.

- Te el akarsz menni Minho házahoz?!

- Igen. Beszélnünk kell.

- Figyu, szerintem ez ne- Mondatát nem tudja befejezni. Jisung ráfogott a csuklójára, és felhúzta a székről, majd ellentmondást nem tűrően, kirángatta a házból.