Miután minden vendég hazament és csak Diana, Gilbert és Anne maradt, na meg persze Marilla és Matthew.
Elkezdték össze pakolni a nagy felhajtást és közben beszélgettek.
-Szóval... Hogy tetszett nektek a vissza térési ünnepség?-Törte meg a nagy csendet Gilbert.
-Csodálatos volt. Főleg ez a vadvirágos dekoráció. Nagyon ötletes!-Felelte Anne.
-Noss... Te ihletted!-Szólt közbe Matthew.
-És neked hogy tetszett, Diana?-Kérdezte Marilla.-Szép volt!-Mondta kicsit bizonytalanul Diana.
Marilla egy mosolyt adott neki válaszul.
Anne odament leszedni a vadvirágokat mik oly módon díszítették az előtér falait, mintha ténylegesen ott lennének egy virágokkal teli mezőn.
-Szomorú, hogy lekell szedni ezeket a csodálatos és álomszerű virágokat.-Mondta Anne kicsit lehangolva.
-Nyugalom... Nálad nem álomszerűbbek!-Mondta Gilbert azzal a sunyi vigyorával, miközben oda sétált Anne mellé.
Anne mosolyogva oda fordult hozzá és megcsókolta.-Ó Gilbert... A csókod édesebb a méznél vagy a virágzó liliom illatánál!-Mondta Anne és Gilbert megfogta a lány mindkét kezét és kézen csókolta.
-Noss örülök hogy tetszik, sárga répa!-Válaszolt Gilbert majd Anne-el nevetni kezdtek.
-Lehetséges, hogy majd az után folytassátok az enyelgést miután összepakoltuk ezt a zűr zavart?-Vágott közbe Marilla majd a két fiatal elkezdte leszedni a virágokat a konyhába vezető boltív két oldaláról.
Miután Marilla vissza ment a nappaliba pakolni Gilbert és Anne mosolyogva egymásra nézett és Gilbert gyorsan körül nézett, hogy tiszta e a terep és nyomott még egy csókot a lány szájára.
-Szeretlek...-súgta oda Gilbert a lánynak.
-Én is szeretlek!-Súgta vissza Anne kuncogva.
Mivel már végeztek az össze pakolással és Diana elég csendes volt egész végig és ez nagyon feltűnt Anne-nek, ezért odament hozzá.
-Elmegyünk sétálni mint a régi szép időkben?-Kérdezi Anne.
-Persze!-Felelte Diana.
A lányok gyorsan felvették a kabátjukat és kimentek.
Anne meg várta amég már biztos távolságra vannak a farmtól és megkérdezte.
-Biztos minden rendben, Diana? A Jerry-s ügy óta magadba fordultál....
-Igen. Vagyis... Nem tudom...-Felelte Diana ismét összezavarodottan.
-Még mindig szereted, igaz?
-Igen, azt hiszem... De mégis mihez kezdhetnék? A családom arra ösztönöz, hogy vegyek el egy olyan agglegényt aki eltud majd tartani... Tisztára mint Jane-éknél. És elárult, honnan tudjam bízhatok e benne?
-Figyelj...-Állította meg Anne Diana-t úgy, hogy magával szembe fordította és két kezével megfogta Diana vállait majd folytatta.
-...Tudom, hogy milyen rossz éveken keresztül azt színlelni, hogy utálsz valakit miközben ennek az ellentéte igaz. Én eleget tettem ezt. Te ne kövesd a példám, ne színlelj tovább!
-Jó, de mi van ha már nem szeret? Vagy ha még rosszabb... Mondjuk utál?
-Noss ezt csak egy módon derítheted ki.-Mondta mosolyogva Anne majd elengedte Diana vállait.
-Most pedig menj és mond meg neki hogy érzel!-Folytatta Anne.
Diana válaszul bólintott egyet és vissza futott a farmra majd egyenesen be az istállóba.
-Jerry!-Kiáltott Diana amint beért az istállóba.
De nem érkezett válasz ezért Diana felment az istálló padlására és körül nézett, de a fiú sehol.
Diana csalódottan ment ki az istállóból, de a házba nem ment be hanem egyből a gyerek kori házához ment. Amit ugye már csak néha használtak mert a családja többi tagja vissza ment Angliába.
Diana felment az egykori szobájába és kipakolt.Eközben Anne-éknél:
Anne miközben lassan sétált vissza a farmra, elkezdte énekelni azt amit kissebb korában a csirkeolnál.
-Cordelia.... Semmi sem rímel a nevedre.... De azért ne szégyeld magad.-Énekelte halkan.
-Olyan elképesztő ez a csordogáló patak....-Beszélt magában annál a pataknál ahol régen játszott. De ekkor meghallott egy ismerős hangot maga mögött.
-Valóban elképesztő!-Mondta az ismerős hang, erre Anne megfordult és Bash és Deli állt ott.
-Bash, Deli. Micsoda kellemes meglepetés!-Rohant oda megölelni őket.
-Hogy hogy itt vagy?-Kérdezi Bash.
-Gondoltam jót tenne egy kis friss levegő és egy kis séta. És ti, hogy kerültök ide?
-Deli imádja ezt a helyet, így gyakran elhozom ide játszani. Ugye, Deli?-Néz le kislányára Bash és Deli bólogatni kezd.
-Képzeld. Én is itt játszottam kis koromban!-Hajolt le a kis Delihez Anne.
-Tényleg?-Kérdezte Deli azon a kis vékony hangján.
-Tényleg! De te sokkal szebb vagy annál mint amilyen én voltam!-Mondta Anne majd óvatosan megnyomta Deli orrát. A kislány kuncogni kezdett.
-Jó anya lennél.-Szólt közbe Bash ahogy látta, hogy hogy bánik a lányával.
Anne szeme elkerekedett és kiegyenesítette a hátát.
-Még ilyenről szó sincs! Főleg, hogy Gilbert nem soká megy gyakorlatra Londonba.-Dadogta a lány és közben paradicsommá vált.
Bash olyan arcal bólintott mint aki nem hiszi el a dolgot.
-Nekem most...-Mutogatott maga mögé Anne.
-Rendben, jó volt látni újra, Anne... Ja és üdv itthon!
-Titeket is. És köszönöm!-Dadogta Anne.
Anne elindult azon a vastag fa rönkön ami átvezet a patak túlsó felére.
-Anne...-Szólt utána Sebastian nevetve.
-Tessék?-Fordult meg Anne.
-A farm a másik irányba van!
Na itt már még vörösebbé vált a paradicsomoknál, mert Bash úgy összezavarta ezzel a mondatával, hogy 'Jó anya lennél' mert nem tudta, hogy ez csak az ő véleménye e vagy Gilbert mondott neki valamit?
Anne gyorsléptekkel lejött a farönkről és elfutott a Bash-ék mögötti úton egyenesen vissza a farmra.
Anne visszaért a farmra és arra számított, hogy majd egy turbékoló párt talál ott Diana és Jerry személyében, de nem éppen...
Bement a házba ahol Gilbert éppen várta.
-Anne!-A lány csak úgy szimplán elakart mellette sétálni mintha ott se lenne, de persze megkellett szólítania a lányt mire Anne olyan gyorsan vissza változott paradicsommá amilyen gyorsan elmúlt a paradicsomsága.
-Gilbert!-Szólt vissza ijedten amit a fiú látott rajta ezért aggódni kezdett.
-Minden rendben?
-Persze! Minden a legnagyobb rendben!-Mondta a lány hamis mosollyal.
-Biztos? Nekem nem úgy tűnik.
-Igen, csak leszállhatnánk végre a témáról, kérlek?-Vágta rá idegesen és a szavai úgy vágtak mint egy kés.
Gilbert összezavarodottan nézett a lányra, de úgy volt vele, hogy inkább elengedi a füle mellett ezt a szerinte ok nélküli hangnemet.
-Amm.... Beszélni szerettem volna veled valamiről.
-Majd talán később. Dolgom van!-Ezt szintén ridegen mondta és mielőtt a fiú bármit is mondhatott volna Anne bement az ebédlőbe ahol Matthew teázott. Marilla pedig a konyhában pakolt valamit.
A fiú dühösen és csalódottan nézte a lányt amég sarkon fordult és be nem ért az ebédlőbe. Utána Gilbert megrázta a fejét és kiment a bejárati ajtón és haza ment.
YOU ARE READING
Anne with an E folytatás
FanfictionA sorozat sajnálatos módon nem folytatódott szóval gondoltam leírom én, hogy gondoltam a folytatást. Remélem élvezni fogjátok😊😊 Hetente igyekszem minimum egy de maximum három új részt kirakni.