Drarry Drabbles

Talán igen

A végzetes vonzódás varázsvirága kizárólag Szent Iván éjszakáján nyílik, ezt a legendát minden aranyvérű varázsló ismeri, köztük Draco Malfoy is. Fáradhatatlanul kaptat föl a hegyre a meredek ösvényen, át a sűrű, sötét erdőn, lámpásának fénye halovány derengést von köréje. Minden lépésével elveszít önmagából valamit, valamit, amit el kell veszítenie ahhoz, hogy végül elnyerhesse, kire szíve leghőbben vágyik.

Ki az, akire vágysz, kérdezte pár nappal korábban magától, és kétségkívül tudta a képzeletében felvillanó szempár smaragdjából. El kellett indulnia, hogy váljon az út végére azzá, ki méltó és megfelelő lélekben is hozzá.

A levegő fojtóvá lesz, göröngyössé, forróvá, akár a láng, majd jéghideggé, mintha dementor suhanna át. Térdre hullik, gyökerekbe kapaszkodva küszködi tovább magát, a bozót beléakaszkodva tépi róla a talárt.

Mire felér, a ruhája foszlányokban lóg csupán, lelke megtépázva, csak az ítéletre vár. Néhány percbe beletelik, amíg kifújja magát, tekintetével kutatja, merre lehet a virág.

Tüskés indák rejtekében, akár a tűz a kígyók fészkében fényeskedik - fényesedik. Ahogy hozzá közelít, megelevenedik, táncol és incselkedik, buja illata kiteljesedik.

Hogyha végzetes vonzódása viszonzatlan, a lelke összeroppan, minden elveszik.

Kockáztatni megéri mégis, nélküle meghal a remény is.

A bátorságot összeszedni - könnyebb mondani, mint megtenni.

Száz indatüske kígyófogként kínzón bőrébe mar.

A tűzvörös virág tenyerébe tapad.

Mi lesz a válasz?

Igen vagy nem?

Talán igen.

Talán...