2023, március. 05
Bahrain, FutamEgy másodpercre is, de tényleg azt hittem, hogy végre elmúlt a betegségem. Tavaly volt egy kisebb kirohanásom, ami ahhoz vezetett, hogy kórházba kerültem egy számomra idegen országban - és talán nem is ez volt a legrosszabb része az egésznek.
A telefonom csörgése keltett ki az álmomból. Összeszorítva fogaimat fordultam meg és nyúltam a szekrényre a telefonért, de szekrény helyett beütöttem a csuklóimat egy vasba, ami az ágyam mellett volt.
– Mi a franc...? – suttogtam, miközben összeszorítottam a csuklómat az egyik kezemmel. A szemeim lassan kinyitódtak, a világosságot bevéve a szobából - hol vagyok?
Fehér függönyök borították a szoba ablakait, ami egy csodálatos kilátásra nyújtott. A madarak csicsergése járta be a szoba minden egyes sarkát, ahogyan lélegzet elállítva hallgattam beszűrődő dalait. A kezeim egy vékony anyagba voltak bekötve, ami védte a kéz felületemet, amitől összeszorítottam fogaimat a fájdalomtól.
Mihelyst hozzászoktak szemeim a fényhez, körbe pillantottam a kisebb szobába. Kórházban vagyok? Kérdeztem, alig hallhatóan - hogy kerültem ide?
Ha azt mondanám, hogy alig hogy emlékszem mi volt mielőtt bekerültem, akkor hazudnék. Pontosan emlékszem mi volt, mielőtt az ágyban találhattam magamat. És bár eléggé gáz volt, de megtörtént. Nem tudom, idegösszeroppanásom volt? Vagy csak egyszerűen megbolondultam? A szám szélét rágva lassan felültem az ágyba, követve a belőlem lógó csövet, ami egy infúzióhoz vezetett. Nagyot sóhajtva megvakartam a fejemet és a szekrényeken, amik mellettem voltak, próbáltam keresni a telefonomat, amit meg is találtam.
– Valószínűleg egy olyan betegsége van, aminek lerövidítve az a neve, hogy IED. – állt előttem az orvos, miközben felültem az ágyban. Összeráncolom a homlokomat, miközben rá nézek. Próbálom felfogni az információt, de nehezebben megy, mit gondoltam, hisz fogalmam sincs mi az az IED.
– IED micsoda? Az most mi? Nem értem. – válaszolok neki , angolul. A férfi sóhajt, majd papírjait fürkészve vesz nagy levegőt mielőtt vissza tekint rám.
– IED. Intermittent explosive disorder, – próbálta magyarázni az orvos, de ettől csak még jobban zavarban jöttem. Egyik szemöldökömet felhúzva néztem magam elé. Előkaptam a telefonomat, megkérve hogy várjon egy másodpercet, mielőtt megkerestem volna a fordítását a betegségnek.
– Váltakozó explozív zavar? – ismételtem meg suttogva, felnézve a kijelzőről. Fogalmam sincs, mi ez a betegség, hisz most először hallok róla.
– Az meg mi? – kérdezem, most már a szemébe nézve. Az orvos nyel egy nagyot, majd a papírjait fürkeszi újra, mintha a világ összes megoldása bennük állna.
YOU ARE READING
End Of The Story || Lando Norris
FanfictionAz újabb szezon elkezdettével talpra áll a Ferrari garázs legmegbecsültebb dolgozója, Valerie Rácz, a magyarországról származó lány aki mérnök és pilóta egyaránt. Alejandro Gonda és Lando Norris társaságával jelenik meg a legújabb történetben, amibe...