Starshine lover -- (Star Stable ff.)

Chapter 1 - Pakolás, na meg persze testvéri szeretet

- Luciana, összepakoltál már? - nyitott be a szobámba anya.

- Utálom, ha így szólítasz - feleltem válasz helyett, a bőröndömön ülve.

- Rendezd át a cuccod.

- Mert? - forgattam meg a szemeimet, és tovább Tiktokoztam.

- Mert nem Mooreára megyünk nyaralni. Illetve te nem.

- Hogy mi van? - ugrottam fel sikoltva, a lendülettől felborítva a bőröndömet.

- Jól hallottad. A nyarat a Starshine farmon fogod tölteni. - folytatta anya nyugodt arccal, láthatóan nem zavarta, hogy bennem éppen összeomlott egy világ.

- Lisánál? - kérdeztem aprót nyelve.

- Igen, Carl és Lisa szeretettel várnak titeket - válaszolta anya, én meg szorosan lehunytam a szemem.

- Kik jönnek még velem? - érdeklődtem beszívva a levegőt.

- Felix, Rebeka, és Lisa azt üzeni neked, hogy vihetsz magaddal valakit. - a testvéreim neve hallatán majdnem megfulladtam, de a visszatartott levegőmet kiengedtem anya beszédének végére.

- Channiet viszem - mondtam ki gyorsan, és magamban fohászkodtam, hogy elengedjék a legjobb barátomat is.

- Jó, ma este beszélek Sofiával - bólintott anya, én pedig megkönnyebbülten sóhajtottam.

- Felixnek mondtad már? - kezdtem el aggódni, és félve néztem anyára.

- Téged illet ez a tisztes feladat.

- Hurrá - mosolyodtam el erőltetetten, majd átmentem a bátyám szobájához.

- Gyerünk Roseanne, meg tudod csinálni - suttogtam magam elé, aztán erőt gyűjtve beléptem a farkasfészekbe, aka Lee Felix szobája.

- Három másodperced van hogy elhagyd a szobámat - hangzott fel egy mély hang a szoba sötétjéből.

- Szia Lixie, nem zavarlak? - csicseregtem angyali hangon.

- Mondjad, Ro - lágyult el kissé a bátyám hangja.

- Figyu...a nyaralásról lenne szó - kezdtem bele remegve, amire Felix felállt a gépétől, és felém fordult.

- Hallgatlak - nézett rám elmélyítve hangját.

Félek, basszus. 

Ne gondolj erre, Roseanne! Nem gondolni semmire!

- Az van, hogy Lisánál töltjük a nyári szünetet - mondtam ki gyorsan, és félve pislogtam a bátyámra.

- Csak mi ketten? - érdeklődött Felix, én pedig nagy levegőt vettem.

- Nem, Rebeka is jön, és Lisa megengedte, hogy magammal vigyek még valakit. - a bátyám reakcióját figyeltem visszatartott levegővel.

- Kit hozol? - mélyült el még jobban Felix hangja, és addig karamellszínű szeme gesztenyebarnára változott.

- Chant - nyögtem ki gyorsan.

- Haragszol? - pislogtam félveLixre..

- Lacey - búgta a bátyám, szeme színe immáron megegyezett egy vasajtóéval.

- Lixie - suttogtam, és közelebb léptem hozzá.

- Ne aggódj - nyújtotta ki kezét felém.

Felix körém fonta karjait, miközben szorosan átöleltem felsőtestét. Tenyere felmelegítette a hátamat, ahogy becsúsztatta kezét a pólóm alá, és megsimogatott.

- Szeretlek, Lixie - suttogtam, és felnyúlva összekócoltam haját.

- Én mindig itt leszek neked, hugi - felelte halkan, majd felemelt, és összeérintettük orrunkat, pont mint amikor kicsik voltunk.

Letett karjaiból, én pedig elindultam kifele, de visszafordultam.

- Akkor nem haragszol Chan miatt? - kérdeztem, szobaajtajában állva.

Felix szemében furcsa fény villant, és mogyorószínt öltöttek íriszei.

- Csakis miattad megpróbálom elviselni - sóhajtotta, majd visszafordult a gépéhez, én pedig elhagytam a farkasfészket, és becsuktam az ajtót.

Két órával később a bőröndöm pakolását befejezve elindultam le a konyhába a megérdemelt jutalmamért. 

- Szia apu - vettem észre csodálkozva a konyhaasztal mellett ülő apumat.

- Oh, szia Lucy - köszönt vissza apa, mire megforgattam szemeimet.

- Apa, Lacey. Nem Lucy - kezdtem el készíteni a limonádémat.

- De miért nem szereted a nevedet, kicsim? - kérdezte apa csodálkozva.

- Csak...csak mert - feleltem, és vizet engedtem a poharamba.

- Pedig gyönyörű neved van - lépett mögém Felix, és belepuszilt a nyakamba, amitől nem mellesleg kirázott a hideg.

- Lixie! - csattantam fel, és hátrafordultam, de arra természetesen nem számítottam, hogy ott áll fél centire mögöttem.

Sziasztok! Itt a csodás új könyvem első része 

Bius_Horan :D

Olvassátok szeretettel!