Másnap reggel viszont úgy ébredtem, mint akin vagy ezerszer végig hajtott egy úthenger. Nem akartam kikelni az ágyból, inkább örökre az álomvilágban akartam maradni.
Ugyanis rám törtek a múltam emlékei. A szüleim, ahogyan egyre csak szánakozó tekintettel figyeltek, aztán végleg tönkre tettek azzal, hogy cserben hagytak és idehoztak. Egy elmegyógyintézetbe. Ahol a mentális betegek laknak és tengetik mindennapjaikat. Akkor és ott elárulva éreztem magamat. Amikor Gray nem jött be napokig, akkor folyton előjöttek azok a borzalmas érzelmek és emlékek. Szüleim megkönnyebbült arca, amikor végleg itt hagytak. Onnantól kezdve szerintem érthető, miért hullott darabjaira az én lelki világom. Hiszen egész életemben úgy kezeltek, mint aki nem érdemes feltétel nélküli szeretetre. Teljesítmény, elvárások és a társadalomba való beilleszkedés. Igen, azt hiszem ezek a szüleim mottói.
Sajnos ezt dobta nekem a gép. Egy melankolikus és egyhangú életet, ami sohasem fog változni, hiába hoztak ide. Talán még rosszabb is lett tőle minden bennem.
YOU ARE READING
Melankólia (befejezett)
RomanceJassia Willows egy sajátos "betegséggel" küzd, amit nem is hinnénk, de elég könnyen lehet gyógyítani. Grayson Ambers egy őszinte, intelligens és kedves pszichoterapeuta, aki mindig azt akarja elérni, hogy páciensei rendben kikerülhessenek az emberi...
