Mocskos Melók 1/2

24 4 0
                                    

A novella elolvasásához egyáltalán nem szükségesek az előismeretek!
Jó olvasást 🥰

"Let's get down let's get down to business
Give you one more night, one night to get this"
(Tiësto - The Business)

MeKeNa

Milyen izgalmas egy influenszer estéje? Hát nagyon. Éppen a holnapi élő adás témáit dolgoztam ki, egy bor társaságában. Az erkélyen ültem, és közben csak bámultam bele a pesti éjszakába.

A cigis dobozomért nyúltam, de ekkor megcsörrent a telefonom.

Pogi

- Na mizus? - vettem fel rögtön.
- Te készen vagy már a holnapi témákkal? - kérdezte velem tökéletesen egyszerre.
- Mindjárt - nevettem. - És te?
- Szerinted, ha kész lennék, miért hívtalak volna? - röhögött fel artikulálatlanul.

- Gondolhattam volna. Úgysem tudod meghazudtolni magad, Pogi - forgattam a szemem.
- Ne forgasd a szemed, MeKeNa!! - szólt rám rögtön.
- Élvezed, hogy a szar művésznevemen hívsz? - ittam még egy kortyot a boromból.
- Szerintem kreatív, de az én művésznevem? - terelte el rögtön a témát.

- A tiéd cuki - vágtam rá.
- Persze, mert egy srác csak erre vágyik egy csajtól hogy cukinak hívja a művésznevét - hepciáskodott, mint egy öt éves.
- Holnap reggel találkozunk - vettem kezembe a cigis dobozom. Felpattintottam.
- Ne merd letenni a telefont! - Abban a pillanatban letettem.

Mert ahogy felpattintottam a cigis doboz tetejét, abban üresség tátongott. Újra a fülemhez emeltem a telefont. Fel is vette.
- Szia.
- Csá, MeKeNa - hallottam meg ezt az összetéveszthetetlen karcos hangot.
- Kéne egy kis... - haraptam be az ajkam.
- Minden van. Gyere, téged mindig szívesen látlak - tette hozzá. Vajon a csaja mit szól ehhez?

- Tíz perc és ott vagyok - emeltem meg a poharam, és kiittam belőle az utolsó kortyot. Már le akartam tenni, amikor hirtelen beleszólt.
- Csak a szokásos lesz? - kérdezett rá.
- Jaja, nagyon kösz - tettem le a hívást.

Lednev

Éppen a konyhában főzőcskéztem, amikor megszólalt a kaputelefon. Levittem tartalékra a lángot, és felvettem a telefont.
- Én vagyok - suttogta, én pedig megnyomtam a kis gombot a szerkezeten. Nyílt a kinti ajtó, ő pedig feltrappolt a lépcsőn.

Már a nyitott ajtóban vártam.
- Milyen jó illatok vannak itt! - kiáltott fel MeKeNa, ahogy beért a lakásba.
- Nyugodtan maradhatsz vacsorára - csuktam be utána az ajtón.
- Nem hiszem, hogy a csajod örülne neki - dobta le a cipőjét.
- Áhh - legyintettem, a konyha felé biccentve. Szó nélkül követett.

- Na, mer' mi történt? - huppant le az egyik bárszékre. Én pedig a levest kezdtem kavargatni.
- Amint megtudta, hogy drogdíler vagyok, elhúzott - tettem rá az edényre a fedőt. Elfordultam tőle, nem akartam, hogy lássa ez mennyire megvisel.
- Sajnálom - ölelt meg hirtelen. Nem tudtam hova rakni. - Ha igazán ismerne tudná, hogy nem vagy rossz ember - duruzsolta a fülembe.
- Kösz, hogy így gondolod - simítottam végig, fényes fekete haján.

- Azért az anyagom is meg van, ugye? - engedett el hirtelen, és pajkosan nézett a szemembe. Elpirult. A sütőre kapta a tekintetét, de ott éppenséggel csirke sült.
- Aha - húztam ki a felső fiókot, és letettem az asztalra a csomagot. - Nyolcvan.
- Ez sokkal többet ér nyolcvannál - vette elő a pénztárcáját, és elkezdte leszámolni pénzt.
- Elég - állítottam le pontosan nyolcvannál, és elvettem a pénzt.

- Lednev! - nyújtott felém még egy kötet pénzt.
- Nem fogadom el - ráztam a fejem. - Egyébként is múltkor is azt mondtad, hogy az lesz az utolsó - suttogtam.
- Hazudtam, mert tudom, hogy ezt akarod hallani. A halálom lesz az utolsó - vágta rá cinikusan. - Nem tudok leszokni a füves cigiről.

Csak egy cigaretta Where stories live. Discover now