Kényszer vagy Szerelem

22. rész

- Na, megzavarták a románcot? –kérdezte Max nevetve és a lábával becsukta az ajtót.

- Mi a fene történt itt? –kérdeztem kiakadva és óvatosan lábra álltam, de még mindig remegtem.

- Óvatosan cicám! Zuhanyozz le és öltözz fel. Fél óra múlva az őrsön kell lennünk. –magyarázta el és a szekrényemhez ment majd kivett nekem pár ruhát.

- Mi? –akadtam ki. Ezek már megint miben sántikálnak és miért nem avattak be?

- A kocsiban elmondom, de siess! –vágta rá és én idegesen bementem lezuhanyozni. Pár perccel később egy törcsit magam köré tekerve léptem a szobába. Felvettem egy magas sarkút és egy egyszerű nyári ruhát, majd néztem, ahogy Max bejött az erkélyről. Egy táska volt nála, amibe pár ruhát tett be Alecnek.

- Mi folyik itt? –kérdeztem megint.

- Hozz kabátot és napszemüveget, talán fotósok is lesznek. –mondta és felém dobott egy vékony kis kabátot, majd kinyitotta nekem az ajtót. Lesiettem a lépcsőm és beszálltam mellé a kocsiba. Egy csattal összefogtam a hajam és feltettem a szemüveget majd rá néztem.

- Szóval? –kérdeztem cinikusan.

- Frost a nagyanyáddal történő incidens óta szaglászik. Nyomokat és bizonyítékokat keres Alec ellen. De semmit sem talált. Volt pár kis nyoma, de pénz beszél ugyebár. Akikhez odament ők is tagadtak mindent és pletykákra hivatkoztak, amik az idősebbek terjesztettek el a teadélutánjaikon. –magyarázta el.

- De vádakat hozott fel nálunk...

- Igen, amik alaptalanok. Azt hiszi ő bántotta a testvéreidet és téged megerőszakolt. Azt hiszi az esküvő kényszer volt és a nagyanyádat meg ő ölte meg. Bár ez igaz, de nem tudja senki sem csak mi. Senki sem szivárogtatott ki semmilyen infót sem neki szóval minden rendben. –fejezte be a szitut és bekapott egy rágót, mintha mi sem történt volna.

- Rendben? Alecet letartóztatták! –akadtam ki. –Szex közben rontottak ránk Max és egy szál alsóneműben vitték el a férjemet, amíg én pucéran takartam el magam a terítővel. Tehetetlen voltam, amikor elvitték őt a szemem láttára! Ráadásul a nyomozó gerjed is rám. –fejeztem be idegesen és a kezeim közé temettem az arcom.

- Nyugalom erre is van tervünk. Bár azt nem tudtuk, hogy ma este figyelteti a házat. A sikolyod miatt cselekedett és ez nem szerepelt a tervben, de így még jobb is. Van bizonyíték, hogy visszaélt a hatalmával. A külső kamerák mindent rögzítettek, szóval sima liba lesz ez az egész. –mondta könnyedén és lekanyarodott a rendőrség utcájába. –A terv az, hogy te vagy a sértett feleség, akit zaklat Frost. Véded Alecet és néha sírd el magad vagy játssz rá a dolgokra egy kicsit. Add elő, hogy a férjed nem tett semmi rosszat és minden rendben lesz. Oké?

- Oké. –válaszoltam, amikor leparkolt a rendőrség előtt. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk az épületbe.

A portás meg akart állítani, de ahogy meglátta kik is vagyunk inkább a helyére ült és folytatta a munkáját. Bölcs döntés!

Nem próbált meg senki az utunkba állni, amikor elindultunk a kapitány irodája felé. Voltak, akik épp szembejöttek velünk, de sarkon fordultak amint meglátták, hogy kik is jönnek velük szembe. Bár nem csoda.

Szinte berobbantam a kapitány irodájába, de ő sehol sem volt. Az iroda teljesen üres volt. Hátrafordultam és a kis titkárnőre néztem.

- Hol találom a kapitányt? –kérdeztem negédesen tőle. De ő ijedtében hátraugrott, ahogy az asztalához sétáltam.