Sötét van és fázom
Vihar van és ázom
Fekete cseppek esnek és folynak
Rövid létezés, sárrá válnak a porban
Pillanatnyi fény árnyekokat mutat
Keresztül vágva az égen keresi az utat
Rombol és pusztít szikrákat vetve
Rettentő mennydörgésben kiteljesedve
Ablakot törve süvít és rohan
Nem tudni honnan, nem számít hova
Recseg ropog, megállíthatatlan
Minden halandó, ő halhatatlan
De az álom is eltűnik, a nap is felkel
Haragos éj után csendes a reggel
Sötétben, féltem, remegve, fáztam.
Vihar volt... Eláztam
