jövőnk titka - Lando Norris

1.rész

Flo Norris

Reggel 6-kor keltem az ébresztőmre, 7-kor indul a gépünk ezért gyorsan felöltöztem és  egy minimális sminket tettem fel, végül a hajam is rendbe tettem, majd gyorsan ellenőriztem a bőröndöm tartalmát, hogy biztos minden fontos dolog meg van-e.

- Flo remélem kész vagy.- rontott be a szobámba bátyám Lando.
- Annyiszor mondtam már hogy kopogj Lan- dünnyögtem- Kész vagyok- indultam ki a cuccaimmal.
- Majd én viszem- vette el a cuccaimat és mire leértünk a taxi is megérkezett.

Elköszöntünk és már indultunk is a reptérre, gyorsan oda értünk, Daniel a bátyám csapattársa már ott várt minket.

- Norrisék, na végre- fogadott minket szokásos nagy mosolyával.
- Szia-pacsiztak le a bátyámmal, majd rám nézett- Szia Flo, jó újra látni.- mosolyog és megpuszil.
- Szia Daniel, téged is jó újra látni.- mosolygok halványan.

Fel szálltunk a gépre, Lando beült az ablakhoz, én pedig mellé, Daniel pedig velem szemben ült.
A fiúk beszélgettek, én pedig olvastam. Lando az út felén elaludt. Meguntam az olvasást, össze csuktam a könyvem és letettem, majd elmentem a mosdóba és mikor kiléptem Daniellel találtam szemben magam.

- Jajj Daniel- ijedtem meg hirtelen- hát te?
- Ilyen ijesztő vagyok?- mosolyog
- Nem csak hirtelen megijedtem,nem számítottam rád...
- Nem szereted a váratlan dolgokat?
- Nem igazán- nézek fel a szemedbe- Na, de menj csak- lépek félre és megyek vissza a helyemre.

Most mit akart ezzel a váratlan dologgal? Na mindegy is hisz Daniel ilyen fura, de bírom. Gondolkodtam el magamban. Mire fel eszméltem Daniel már velem szemben ült és a telóját bámulta.

- Lando mindjárt ott vagyunk- keltegettem a bátyám landolás előtt.
- Fent vagyok Flo- nyöszörögte csukott szemmel.
- Norris felkelni vagy a futamokat is átalszod!- nevet
- Azt csak szeretnéd Ricciardo- nyitotta ki szemeit bátyám nevetve.
- Jajj nyugi van hisz csapattársak vagyunk nem de?- mosolyog és Lando is csak mosolyogva bólint.

Leszálltunk majd a csomagjainkkal megkerestük az autókat,bepakoltunk és indultunk a hotelba. Daniel persze a saját autójával ment. Oda értünk a hotelhez és becsekkoltunk. Lando a mellettem lévő szobát kapta. Pakolom ki a cuccaim mikor kopogást hallok, ajtót nyitok.

- Azt hittem Lando lesz, de nem.- Szia igen?-  nézek a srácra, de rá is jövök ki az.
- Szia, azt mondták a recepción hogy ez Lando Norris szobája.- nézett rám értetlenül.
- Ohh értem, Lando a mellettem lévő szobában van.
- Ohh rendben, amúgy én George Russell vagyok.- mutatkozott be és kezet nyújtott.
- Flo Norris vagyok- fogadtam el a kézfogást.
- Már értem miért ezt a szoba számot kaptam.- mosolyog csillogó szemmel- Röviden, csak a Norris nevet mondtam, mert nem számítottam rád...a húga vagy ugye?
- Igen- mosolygok
- Örülök hogy megismertelek Flo- mosolyog
- Én is örülök George- mosolygok halványan
- Akkor én most megyek is egyel arrébb dörömbölni.
- Jólvan Szia- mosolygok kedvesen

Miután becsuktam az ajtót lefeküdtem pihenni, de el is nyomott az álom. Az egész délutánt át aludtam. Lando kopogására keltem.

- Gyere- engedtem be Landot
- Te gyere vacsizni hugi.- jött be- eddig aludtál?
- Igen- ásítottam egy nagyot, majd megnéztem a telómon az időt ami kerek 7 órát mutatott.- Össze szedem magam és mehetünk.
- Jólvan- ült le az ágyamre, én meg bementem a fürdőbe és gyorsan elkészültem- Mehetünk Lan.
- Na ez egész gyors volt hugi.- néz végig rajtam és látom rajta hogy meglepődött hogy így ki csinosítottam magam hisz az elmúlt időben csak a házban voltam kócos hajjal smink nélkül maci naciban...- szép vagy Hugi.
- Köszi Lan.- elindultunk a lift felé és épp hogy nyomtuk volna a gombot mikor egy ismerős hangot hallottunk- Várjatok meg!- megvártuk hogy be szálljon majd nyomtuk a gombot.
- Köszi, Örülök hogy látlak Flo- mosolyog 
- Én is örülök Charles- mosolygok
- Gyönyörű vagy Flo.- nézett végig rajtam
- Héé a húgom tabu...!- szólt rá egyből Lando
- Köszönöm Charles.- szóltam közbe, majd ki szálltunk a liftből és mentünk az étkezőbe. Leültünk és enni kezdtünk, Lando be mutatott azoknak akiket személyesen még nem ismertem és én persze magamra erőltettem a hihető mosolyom vagyis remélem az volt... Nem igazán volt étvágyam, a baleset óta nem eszek rendesen, bár 2 hónapja kezd rendbe jönni az étvágyam...

- Lando én most megyek aludni.
- Ohh, fel kísérlek.
- Nem kell Lan...egyél csak nyugodtan.- kegpuszilom az arcát és mosolyogva elköszöntem mindenkitől, felmentem a szobámba és beálltam a zuhany alá, hosszan zuhanyoztam majd felvettem egy szatén hálóinget és egy bugyit, félig megszárítottam a hajam majd lefeküdtem aludni.