8. Fejezet

97 13 5
                                    




Másnap:

Amikor felkeltem elég ki pihent voltam. Felkeltem és egyből a zuhanyzóhoz vettem az irányt. Miközben meg engedtem a hideg vizet végig folyt testemen ami iszonyat frissítő volt.
Nem sokáig élveztem ugyanis eszembe jutott hogy ma igenis játszani kell.

Eddig mindig megúsztam de most eléggé bele kell húzni ugyanis már 6 napja hogy itt vagyok ebben a koszfészek helyen.

Szörnyű érzés hogy nem tudom mi ez a hely, és az is hogy miért pont mi?

Nem akartam ezen gondolkozni ugyanis akárhányszor ez eszembe jut akkor a sírás fojtogat. Így hát el is tereltem a figyelmem egy jó alapos arc mosással.

Tegnap egész nap egyedül voltam. Chishiya már nem jött vissza így nem is beszéltünk többet. Bár ez nem olyan rossz mert amúgy kerülnöm kéne. Mellette akárhogy is nézem zavarba vagyok mindig. És ilyenkor nem tiszta a gondolkodásom.

Míg ezt végig gondoltam már készen is lettem a zuhanyzással.

Felöltöztem majd kimentem a fürdő szobából.
Ezután ettem majd elkezdtem megkeresni Arisu-t.

Már most tudom melyik az ő szobája, ezért oda mentem.

Bekopogtam, majd ajtót nyitott nekem egy lány.

- szia, Usagi vagyok. - nyújtotta felém a kezét.

- szia, én Hina vagyok. - mondtam.

- gondolom Arisuhoz jöttél... csak most zuhanyzik.- mondta Usagi

- okés. - válaszoltam ennyit.

- addig gyere be. - mondta

Bementem majd leültem Arisu ágyára aztán beszélgetni kezdtem Usagival.

Mikor ki jött Arisu köszöntem neki, majd elmondtam hogy valahogy úgy időzítsünk játékokban hogy véletlenül se együtt menjünk sehova. Ugyanis és nem bírnék ki még egy kör játékot.

Ő teljesen megértett engem és helyeselte is a döntést.

Még a mai nap folyamán csomót beszéltünk aztán úgy döntöttem ideje lenne kezdeni a játékot.

Elkezdtem sétálni ki a partról. Ekkor léptek ez hallottam hátam mögül.

- Chishiya. Mit keresel itt?- kérdeztem

- megyek játszani veled. - mondta

- azt mondtam tegnap hogy nem. Ennyit nem kérhetek tőled?- kérdeztem.

- miért ne jöhetnék veled? -

- mert ha tetszik ha nem megkedveltelek és ugyanúgy a te halálod is fájna. - mondtam.

- de mindegy hogy veled játszok-e vagy nélküled, ugyan annyi az esélye annak hogy meghalok.- válaszolta

- de ha kör játékban veszünk részt, akkor hamar lehet hogy az én hibámból halsz meg.- feleltem

- mindegy! Akkor is veled jövök mert holnap lejár a vízumom. - mondta Chishiya.

- szuper. De ha kör játék lesz, akkor még a játék kezdete előtt megöllek. - mondtam gúnyosan.

Már láttuk a játék helyszínét. Egy busz volt.
Bementünk, majd már voltak egypáran.
Elvettünk egy-egy telefont és a szokásos női hang elmondta a szabályokat.

Lényegében annyi a játék hogy 2 óra alatt elkell jutni a célba.

Már mindenki leszállt a buszról, és én is így tettem volna csakhogy Chishiya megszólalt.

- hova mész?- kérdezte

- hát keresni a célt. - válaszoltam

- a busz a cél. Nézd meg! Rá van írva a buszra.- mondta

Leszálltam a buszról és meg is néztem hogy igaz-e. Igaz volt. Tényleg ez a cél.
Akkor lényegében csak 2 óra hosszát várni kell a buszba.

Vissza mentem majd szépen leültem hátulra. Ahova nem sokkal utánna Chishiya is leült.

- amúgy én is megkedveltelek.- mondta, mire én kérdőn néztem rá.

" mert ha tetszik ha nem megkedveltelek és ugyanúgy a te halálod is fájna. „

Játszódott le a fejembe ez a mondat amit, mondtam Chishiyának.

- jaaa... - mondtam miközben emlékezni kezdtem.

Én csak rá mosolyogtam.

Nagyon gyorsan el telt az idő, végig beszélgettünk az egészet aztán megszólalt a hang hogy márcsak 5 perc van a játékból.

- hát, elég jó lenne ha mindegyik játék ilyen lenne. - nevettem el magam.

Ő csak nézte ahogy nevetek. Amikor már abbahagytam a nevetést ránéztem és tekintettem egyből a szemére tévedt.
Az ő szeme szintúgy a szemem vizsgálta ami elég zavarba ejtő volt, hisz még közel is voltunk ugyanis egymás mellett ültünk.

A szeme nem sokáig volt a szememen ugyanis letévedt a tekintette a számra. Én nagyon küzdöttem hogy vele ez ne forduljon elő, de nem sikerült ugyanis az én tekintettem is letévedt szájára.

Szívem nyakamba dobogott már szinte. Egyre közelebb kerül hozzám Chishiya és márcsak centiméterrel választanak el minket.

Amikor már tényleg de tényleg csak ml méretek választottak el minket, megszólalt a női hang.

" Gratulálunk, a játék teljesítve. „

Szinte egyből elkaptuk a fejünket, és zavartan próbáltuk elkerülni egymás tekintettét.

Én felálltam, és majdnem hogy kirohantam úgy siettem le a buszról.

Tényleg nem tudom mi van velem, ha a hang nem szólal meg akkor tényleg hagytam volna hogy megcsókoljon.

Mostmár biztos hogy kerülnöm kell, hisz még ő mondta hogy az érzelmeket kerülni kell.

Mikor vissza értem a partra, nyugodtan feküdtem be az ágyba hogy még van 5 vízumom.

Mivel már este volt és elég fáradt is voltam, sikerült elaludnom elég hamar.

Másnap:

Felkeltem és elvégeztem reggeli rutinjaim.
Mivel véletlenül sem szeretnék egy ideig össze futni Chishiyának így nem terveztem kimenni a szobából.

Épp ültem le enni, mikor kopogtak.
Kinyitottam majd Kuina állt az ajtóban, akit be is invitáltam az ajtón.

- mi a helyzett?- kérdezte

- Uhh hát figyelj... ügye mondtad hogy egyszer még úgyis vissza jön ez a téma... úgy látszik most eljött az az idő. - mondtam



Ez a rész kicsit rövidebb lett, de hamarosan hozom a kövit. Egyenlőre minden nap raktam ki új részt és örülök is hogy így sikerül. Hogy tetszik eddig? Ha tetszik akkor nyomj egy csillagot és írj egy hozzászólást.<3

Csak most tudom milyen szeretniWhere stories live. Discover now