𝑨𝒛 𝒆́𝒏 𝒓𝒂𝒔𝒛𝒕𝒂́𝒎 |𝒫ℴ́𝓈𝒶 ℛ𝒾𝒸𝒽𝒶́𝓇𝒹|/✔️/

-⚠️1 ÉVES A STORY⚠️-

,,- És te hogy vagy? Szét verjem C pofáját? - löktem meg óvatosan a vállát, hátha kicsi életet tudok bele csalni.
Elértem a célom, ugyanis halkan felnevetett, és vissza lökve válaszolt;
- Igen, azt megköszönném. Egyébként meg.. fogalmam sincs. Reggel is fura volt... Ricsi! Úgy fáj! - dőlt hirtelen nekem, majd keserves zokogásba kezdett. Szinte azonnal vissza öleltem, miközben a haja bódító illata megcsapott (ha Kardos olvasná ezt, tutira nem buktatna meg!:D). Megsimítottam a haját, miközben közelebb hajoltam hozzá, és a fülébe suttogva próbáltam nyugtatni;
- Hé, Ren! Nyugi! Nem éri meg miatta sírni..."

3. rész-Reni:

,,- Na, ki vagyok? - változtatta el a hangját..
- Ricsii! - néztem hátra mosolyogva.
- Szia, Ren! Meglepetés! - vigyorgott, majd átkarolt, és úgy folytattuk utunkat a sulihoz.
- Ricsi... Köszönöm a tegnapit. - néztem a szemébe, amibe ismét elvesztem, mint tegnap. Azok a mogyoró barna szemek...
- Nincs mit, Ren. Nem érdemelt meg téged C, ha így ott hagyott. - mondta ki őszintén.
- Az amúgy nem zavar, hogy a legjobb haverod szidjuk? - kérdeztem nevetve.
- Nem. Már nem a haverom. Szóval.. szidd csak, nyugodtan! - lökött meg vigyorral az arcán, mire jobban nevetni kezdtem."

,,- Pszt! Ren! - és oda dobott nekem egy cetlit.
Elolvastam, és elmosolyodva bólintottam. Ez állt benne:
,,Ren! Kéne egy kis segítség... Tudsz? XD Am.. Minden ok?""

,,- Tanárnő! Az én hibám! Én kértem, hogy segítsen Ren. Még szünetben megkértem, hogy írja össze, körülbelül mire számítsunk, viszont puskáztam, és azt körbe adtam a többieknek. Sajnálom.. I'm sorry, Ren. - nézett mélyen a szemembe, mire nagyon megkönnyebbültem, és boldog voltam."

,,Fájt, hogy Cortez ilyen.. bunkó.
Utoljára 10.-ben volt ilyen. Megismétlődne? Remélem nem.. nem bírnám ki, ha mégegyszer ezt tenné...
Viszont.. azon gondolkoztam, hogy lehet, el kéne felejtenem. Nekem is, és neki is jobb lenne. Jó..."

- Mi van, molyka? Nem kívánsz megszólalni? Akkor minek vagy itt? - nézett rám undorodva Viki.
- Hagyd már békén Rent! Ugyanúgy a barátunk, mint mondjuk Zsolti! Hagyd békén! - szólt rá Ricsi, mire elöntött a boldogság.
- Miért véded? - grimaszolt.
- Mondtam már. - morgott, majd felém fordult - Bocs.. elmehetünk, ha..
- Nem.. - mondtam halkan - Nem érdekel. Hagyd.."

,,Zsolti éppen valami oltári poént mondott, amikor Ricsihez fordultam.
- Te miért nem mesélsz? Nincs valami mesélni valód?
Gondolkozott, miközben lenézett rám, majd megrázta a fejét.
- Nem. - vont vállat - Nincs. Neked?
Őszintén meglepett. Kb csak ő vette észre, hogy amúgy itt vagyok.
Sóhajtva néztem rá.
- Nincs mit mondanom... Béna, személyiség nélküli, unalmas, ronda.. tehát egy rossz lány vagyok. Most mi mást mondjak?
- Inkább ezeknek az ellenkezőjét. Okos vagy, igenis van személyiséged, még ha kicsit béna is a The Beatles miatt. Egyáltalán nem vagy unalmas attól, hogy szeretsz olvasni. Ez vagy te. Ne is változtass. - rázta a fejét - És végül pedig: Nem vagy csúnya. Kicsit sem..
Olyan halkan mondta ki az utolsó két szót, hogy alig hallottam valamit."

4. rész-Reni:

,,- Én.. - kezdtem, de legnagyobb meglepetésemre Ricsi közbe vágott:
- Fejezzétek már be! Ren ugyanúgy a barátunk, hányszor mondjam még el? Gyere, hagyd őket. - ragadta meg a karom, és kimentünk.
Még soha nem láttam ilyen idegesnek Ricsit, mint most.
- Ricsi, nyugodj meg.. - próbáltam nyugtatni, de nem hallgatott rám.
- Mégis hogy?! Ahogy téged bántanak, az már nekem fáj! - nézett rám fájdalmasan.
Szembe fordítottam magammal, és úgy válaszoltam;
- Te csak ne foglalkozz az én gondommal. Miattam van, magamnak csináltam, én viselem. De te ne.
- De Ren.. ez így nagyon nem jó.. - nézett szomorúan szemeimbe.
Közel voltunk egymáshoz. Túl közel. Végül Ricsi törte meg az idilli pillanatot.
- Khm.. és most?
Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Aztán amikor megláttam Ricsi kérdő tekintetét, megköszörültem a torkom, és válaszoltam:
- Nem tudom.. valami ötlet?
Az előttem álló fiú gondolkodott, aztán hirtelen apró mosollyal nézett rám.
- Deszkapark?
Meglepetten bólintottam, majd kínosan megszólaltam.
- Nem is tudok deszkázni..
- Nyugi Ren. Addig én haza nem engedlek, amíg meg nem taníthatlak! - jelentette ki, mire halkan felnevettem, majd elindultunk."