Egy Crypt of the Necrodancer story (Befejezett)

A csalódás

Reaper: *Egyre inkább remeg a félelemtől* Apa megutált! Sose fog megmenteni! *Lassan befejezi a küzdést és várja a halált*

A fegyver tüzelésre készen áll, ki szívja fájdalmasan Reaper minden élet erejét

Dh: ÁÁÁLLLJJJ!... *Meglátja a lánya összezuhant csontjait és a ruhát miután a csápok elengedik* Ne...

Necrodancer: *Gonoszan nevet* Én megmondtam Death Metál!

Dh: Miért tetted ezt? Miért pont a lányomat kellett elvenned tőlem?

Necrodancer: Mostmár érdekel a lányod? Tessék ott van! Temetheted el őt is mint a feleségedet! Őt is ugyan úgy vesztetted el! Ugyan azzal az önimádatoddal és a bulizhatásoddal! Nézd meg mivé lett mind a két szeretted!

Dh: *A csalódottságtól a sikolyhoz hasonló fül süketítő hangot ad ki*

Necrodancer: *Ismét gonoszan nevet* Jól esik a bosszú???

Sárkányka lelke: *Észreveszi Reaper lelkét fellebbeni* Gazdiii! *Lebeg a gazdájához*

Reaper lelke: Sárkánykám! *Öleli meg, majd ahogy lenéz az apját látja ahogy szenved a saját hibája miatt* ...Sárkányka nem hagyhatom apát bűnhődni a saját hibája miatt...

Sárkányka: *Mosolyog* Tudom ez vagy te gazdi, akármit is tesz apukád, te kérdés nélkül szereted és véded őt amikor meg se érdemelné!

Reaper: *Elmosolyodik mikor egy erős szelet érez a lába alatt ami húzza egy nagy palack szerűségbe* Jaj neeee! Apaaaaa!

Dh: Reaper?! Kicsi lányom hol vagy?

Sárkányka lelke: Már a saját lánya szellemét nem látja?

Dh: Téged is csak hallak

Sárkányka: Itt nagy a baj! Maga lassan kezd egy rendes két világ közötti lénnyé válni! Reaper lesz az új kaszás úr!

Dh: Neeee még nem áll készen rá!

Sárkányka lelke: Azért kell ismét bíznia saját magába és hogy ön dolgozik!

Dh: Jó de mégis hogyan kellene?