Amint végeztem, felmentem a szobámba, és felvettem egy kék ujjatlant, hozzá egy fekete hosszú ujjú kesztyűt, és egy fekete szoknyát. Kerestem még a ruhámhoz, egy fehér színű hosszú zoknit. Lementem a garázsba, ahol a párbajmotorom van. Igaz hogy nem mehettem el Satellitba. De nem fogadtam szót.
Felvettem a sisakomat, felültem és elindultam, Satellite felé. Kissé félve, de elindultam. Remélve hogy még találkozhatott, Kiryuval. Ahogy beértem a városba, nagyon elszomorodtam. Láttam hogy, mindenhol szegény emberek vannak. Nagyon megsajnáltam őket. Elmentem ahhoz a házhoz, ahol nevelkedtem. Leparkoltam, majd nagyon nyeltem, de elindultam, az ajtó felé.
- Martha néni, itthon vagy?
Majd kinyitott az ajtót.
- Viki-chan, te vagy az? - I-igen! - Jól megnöttél! - Hát igen! - Tényleg, Martha néni, Kiryu itt van még? - Hát... - Mi történt? - Inkább gyere be, és itt bent elmondok mindent! - O-oké!
Majd bementem, de láttam hogy vannak itt gyerekek is. Köszöntem nekik, ők pedig mosollyal viszonozták.
Hozott nekem teát, majd elkezdte ahol kint kezdtük volna el.
- Tudod, Viki-chan... Amióta elmentél, megváltoztak a dolgok! - Mégis, mi történt?
Majd elmesélte, hogy mi is történt. Elkezdtek folyni a könnyeim, aztán Martha néni hozott nekem egy levelet.
- Mi ez? - Ezt még Kiryu írta neked!
A levélben....
" Kedves Viki! Sajnálom hogy, eddig nem kerestelek, és hogy egy levelet írok neked. Hallottam hogy elmentél, és ez nagyon fájt. Még sok mindent elakartam mondani, de... Csak azt akartam mondani, hogy Szeretlek"
- Én is szeretlek!
Nem vettem észre, hogy eltelt ennyi idő, szóval elbúcsúztam Martha nénitől, és elindultam az ajtó felé, de véletlenül neki mentem valakinek.
- Bocsánat! - Semmi gond! Te jól vagy?
6-an léptek be az ajtón. Két lány és 4 fiú, de az egyiket ismerem is.
- Akiza? - Viki? - Te meg mit keresel itt? A szüleid tudják? - Igen tudnak mindent! De a te szüleid tudnak róla, hogy itt vagy? - Nem tudnak róla, mert nem voltak otthon! - Értem!
Megnéztem a telefonomat, és kaptam egy SMS-t a szüleimtől.
Az SMS-ben....
" Szia kicsim! Jó pár hónapig nem tudunk hazajönni, mert kaptunk egy fontos munkaajánlatot. Szóval vigyázz magadra. Szeretünk téged! Anya és apa."
Szóval nem lesznek itthon, ennek örültem.
- Na mit kaptál, a szüleitől, Viki? - Csak azt, hogy jó pár hónapig nem lesznek, itthon! - Az jó, nem? - De! Legalább nem szólnak bele, hogy mit veszek fel! - Aki, ők itt kik? - Kik? Ja, hogy ők!
Majd sorba, bemutatta őket.
- Fudo Yusei! - Jack Atlas! - Crow Hogan! - Ruka vagyok! - Rua vagyok! - Nagyon örvendek! Az én nevem, Tokura Viki! - Viki, hogy - hogy itt vagy? *itt Yusei kérdezte* - Csak megakartam látogatni, Kiryut! - Kiryut mondtál? - I-igen! Hallottam, hogy mi történt vele! - De azt is hallottad, hogy visszatért? - Azt nem! Martha néni, miért nem mondtad nekem? - Mert nem tudtam róla!
Yusei elmagyarázta nekem és Marha néninek. Teljesen lesokkoltunk, mindketten. Aztán hirtelen egy kis földrengést érkeztünk. Martha néni nélkül, kimentünk a házból, felültünk a motorunkra és egy elhagyatott helyre érkeztünk. Éreztük hogy van itt valaki. Ránéztem Akiza kezére, és elkezdet világítani.
- Aki világít a kezed! - Tudom Viki, és hamarosan el is fogjuk magyarázni, hogy miért! - Oké!
Majd hirtelen pár kapucnis alak, jelent meg elöttünk.
- Yo, rég találkoztunk, Yusei! - Te vagy az, Kiryu?
Lepődtem meg, amikor Yusei kimondta a nevét. Majd az említett illető levette a kapucniát, és egy gonosz vigyorral üdvözölt minket.
- Pontosan! Én vagyok az, a legjobb barátod!
Amint megláttam, abban a pillanatban, eleredtek a könnyeim. Észrevette ezt Ruka-chan és Rua-kun, hogy Elkezdtem sírni, ezért megprobáltak, megvigasztalni, ami sikerült is. Ezt még Kiryu is észrevette.
- Hé, te lány, nekem valahol ismerős vagy? - Nem ismersz meg, engem? Én vagyok az, Viki a legjobb barátod! - Viki, tényleg te vagy az? - Igen! - És megkaptam a leveledet!
Könnyes szemmel, de kimondtam...
- Én is szeretlek! - Kiryu, nem ezért jöttünk ide! - Tudom! - Signerek, azért jöttünk ide, hogy kihívjunk titeket párbajra! - Signerek? - Majd később elmondjuk! Rendben? - Oké! - Még találkozunk Yusei, Viki!
És abban a pillanatban el is tüntek.
A történet hamarosan folytatódik.....
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sziasztok minna! Itt is van a folytatás! Remélem most nem dob ki a wattpad. Jó olvasás, és boldog mikulást kívánok mindenkinek. ~találkozunk legközelebb is ~ ~sziasztok ~
