Kula x Rém A szerelem órája yandere story

munka kezdete

Hogy is mondjam.. a szokásos reggelre virradtam. Szerintem nem kell elmesélnem a reggeli rutinomat. Ezentúl egy kis újítással megint ugyan azokat a köröket fogom futni.. nos már keltem is ki az ágyból mikor is bele léptem a papucsomba akkor esett le hogy este még arra is fáradt voltam hogy átöltözzek pizsamába. Nem is baj addig se kell bajlódnom az öltözéssel. Ezzel a gondolattal az utam egyenesen a fürdőbe vezetett ahol megigazítottam azt a pár szál hajamat amely kihullott már az évek során bár még így se olyan vészes mint kollégám helyzete. Elindultam az iskolába ahova még időben oda értem. Felmentem a tanáriba ahol megkaptam az órarendem és már el is indultam az első órára. Pont csengett mire beléptem egy elég zajos osztályba. Hirtelen az összes szem rám szegeződött és elhalkult az összes gyerek.

-Sziasztok..-löktem oda egy köszönésfélét a zajos osztagnak.

-Jó napot kívánok!-hangzott kórusban.

-Szóval ez a 8.a ugye?-tettem fel a kérdést mire senki se mukkant meg csak ütemesen bólogattak.

-Nos akkor üdvözöllek benneteket! Én Gyula vagyok. Nektek csak Gyula bácsi! Angolt és németet tanítok. Akkor szerintem kezdjük valami bemutatkozás félével..

[Time skip]
*sorban mentünk a padsorok közt és mindenki bemutatkozott és elmondta hogy mi a kedvenc hobbia meg tantárgya közben kicsöngettek*

-Gyulaaa!-örült meg nekem az új munkatársam miközben jöttem fel a lépcsőn a tanáriba.

-Hát itt vagy?

-Nem.-mentem el mellette.

-Na mi van rossz volt az angol óra vagy te mindig ilyen kedvtelen vagy?-aggodalmaskodott aszisztensem.

-Csak komoly.

-Mhm...

-Akkor napközis is vagy?

-Mi??

-Be vagy osztva napközit vezetni a 6.-os évfolyamhoz.

-DE ÉN-..

-Hát itt sokan leszarják a te véleményed ezzel kapcsolatba. Na mindegy neked most lesz órád?

-Nem. Miért...

-Mert nekem se. Hallod meghívlak egy kávéra a büfében.

-Bocsi de én nem fogadhatom ezt el..

-Hát oké kevesebb pénz pocsékolás. De azért jössz a büfében?

-Hát én most..-próbáltam ki magyarázni magam de...

(Rövid time skip)

-Na és hogy boldogultál a 8.-os évfolyammal?

*sorba állva a büfében.*

-Könnyű volt. Nem szóltak közbe nem kiabáltak be az órába.

-Hát tudod ilyenek ezek az első órák egy iskolában... De később majd úgy is megmutatják a foguk fehérjét.

-Hogy tessék?

-Ez minden új tanárnál így van.

-?

-Mhm. Egyébkén össze futottál már a Zsuzsával?

-Milyen Zsu- jaa.. Nem nem találkoztam ma még vele..

-Hát végül is van egy egész éved..

-De nem kerülöm ne hidd azt..

-Én nem hiszem.-Bögdösött oldalba.

-Ahj.. lehet hogy meg tetszett de a szerelem és az hogy valaki tetszik neked az nem ugyan az..

-Oh tényleg?..-most már a szemöldökét is elkezdte fel le vonogatni

-Hahj.. egyelőre nem szeretnék semmi komolyabbat tőle..

-Oh értem.. -komolyodott meg.

Eközben sorra kerültünk a büfébe.

-Jó reggelt Edina egy kávét szeretnék!-mondta Zoli.

-Még valamit?

-Szerintem lesz még egy kávé..

-Oké! Egy pillanat.

,,egy pillanat,,-al később

-Kész! Itt van cukor meg tej nyugottan használjátok.

-Köszönjük!-közben át is adta az aprót.

Beízesítettük a kávékat aztán felmentünk a tanáriba elfogyasztani azt.

-Köszönöm..

-Mit?

-A kávét.

-Ja semmiség.. Itt túl élni kávé nélkül lehetetlen..

-Ha te mondod.. egyébként még mindig nem értem. Csak egy szó nélkül napközis tanárrá ütöttek. Hogy lehet ez.

-Ilyen az élet. Igazságtalan.

Hamar el telt ez az óra is és hamarosan bekövetkezett az a bizonyos napközi is..