1978 with you // The Black phone

Ötödik rész-

~Másnap reggel~
Mindenki békésen alszik, mit Donna ébresztőórája zavar meg, viszont csak ő hallotta meg, hisz a saját szobájából csengett mi pedig a nappaliban voltunk.
A lány felkelt a kanapéból és nyugodtan besétált a szobájába. Kinyomta az órát, a amin 7:52 számsor villogott. Donnának beletelt egy időben míg rájött nincs hétvége, ezért a suli már elkezdődött, és nyolc perc van beérni.
-KELJETEK FEEEL!!! -kiabált be a nappaliba.
-Donna kussolj, engem 9 előtt ne merjetek felkelteni!
-El.fogunk.késni.
-MI?! -Ugrottam fel Robin mellől.
-MÉG NINCS HÉTVÉGE ÉS KB 5 PERCÜNK VAN BEÉRNI!
-Bazdmeg! -futottam a táskámért hogy gyorsan felvegyek valamit. Végül a többiek is felkeltek, és elkezdtek készülődni.
Miután mindenki elkészült együtt elindultunk a suliba.
-Nagyon jó volt ez az este, máskor is jöhetnének! -mondta Donna sietve, ám boldogan.
-Persze, szerintem is viszont nekem mennem kell még haza mert a cuccaim még otthon vannak -szólt Bruce.
-Ja, ja mindegy nekem is mennem kell.
-Oké akkor sziasztok! -köszöntem el Robintól és Brucetól.
(Suzie már nem is jött, Donnáék hazából reggel elment.)
-Akkor én előre megyek -mondta nekünk Finn
-Jól aludtál este hm? -kérdezi Gwen mikor márcsak ketten maradtunk egy oldalmosollyal.
-Ohm igen persze elég jól. Miért kérdezed?
-Jaaa, semmi csak biztosra akartam menni hogy jól érezted magad este! (Miközben mondja végig Robint nézi)
-Okkéé, én megyek be, nem akarok elzárást kapni már most.-mondom Gwennek furcsáló nézéssel, majd Robin odajön hozzánk Bruce-al.
-Milyen órád lesz Brooklyn?
-Hmm matek asszem.
-Oh nekem fizika...
-Ok, akkor majd ebédnél találkozunk!  
-Ok sziasztok -köszön el Robin szokásosan unottan, viszont rámmosolyog, majd én is rá.
Az órák megint gyorsan eltellenek, márcsak egy matek választ el az ebédtől.
-Szia Brook neked is matekod lesz ugye? -Jön oda a szekrényemhez Gwen még a szünetben.
-Igen, ülünk egymás mellé?
-Persze!
A matek órán Gwen mivel semmit nem értett, engem zaklatott. Vagy a hajammal játszott, (ami általában mindig ki volt bontva) vagy az ÉN füzetembe firkantott baromságokat. Óra végén elindultunk az ebédlőbe.
-Brooklyn! -kiabált felém az ebédlő másik feléből Finn
Megfogtam a tálcámat, majd odamentem hozzájuk.
-Foglaltam neked egy helyet! -mondta Finney
-Kööösziii, és hol van Robin??
-Épp elveri Finn egyik szekálóját.-mondta Bruce átlagosan és nyugodtan.
-MI?!
-Brook ne csinálj úgy mintha ez lenne az első... -szólt hozzá Gwen.
-Jó, de....
-Deee?? Amúgy is Robinról akartunk veled beszélni....
-Igen, szóval üljél már le! -folytatta Donna.
-Ahhh ok. Na mi az?
-Tetszik neked Robin? -kérdezte Finn.
-NEM. Mármint nem... Barátok vagyunk, egyáltalán miből gondolnátok ezt?!
-Tegnap este a film közben nagyon ölelgettétek egymást.
-Ja, mint valami idős szerelmes pár!
-Nem is igaz! Csak szar volt a kan... Mindegy, ez semmit nem jelent. -majdnem kimondtam hogy mennyire rohadt szar volt a kanapéjuk, de lehet megsértődött volna...
-Aha persze, mi öhm Donnával... Öhm úgy gondoljuk hooogy ohmmm...
-Úgy gondoljuk hogy Robinnak tetszel, és szerintem mindenkinek így gondolja Brooklyn... Magyon közel vagytok, és ez látszik is, nem titkoljátok. Meg amikor megkérdeztük tegnap a játéknál tetszik -e neki valaki közülük, azt mondta igen, miközben téged nézett FOLYAMATAOSAN. -hadarta el Donna miután Finn nem merte.
-Tényleg úgy gondoljátok?
-100%!!! -mondta Finn.
-Nem tudom, ezt a témát még hagyni kéne szerintem. -találtam ki valamit, mert még én se vagyok biztos semmibe...

~Egy kis idő múlva ~
Egyszercsak Robin besétál egy tanárral, majd a tanár beszél neki egy kicsit és odajön hozzánk, s szó nélkül leül Finney mellé.
-Na? Mit mondott a tanár? -kérdezi az előbb említett fiú.
-Csak a szokásos. "Ha mégegyszer ilyet csinálsz kicsapnak" blablabla..
-Jól vagy? -kérdeztem Robint a kezére értve mivel tiszta vér volt. Válaszként csak belenézett mélyen a szemembe és  halványan bólintott.

~Pár perc beszélgetés után ~
-Én elmegyek wc-re -mondta Robin
-Jah, én is. -szólt utána egyből Finn.

•A mosdóban•

-Hallod az a faszfej nagyon kapta, egy kurva nagy gyenge pöcs! -nevetett Robin.
-Jah... Köszi, de tényleg!
-Figyelj, itt az idő hogy kiállj magadért! Nem bújhatsz el mindig a sarokba és sírsz. Kiállsz magadért mint egy igazi férfi. -mondta Robin, mire Finn csak szomorúan nézett le, nézte azt a kopott régi cipőjét.
-Hé. Lehet egy kérdésem?
-Persze bármit
-Tetszik neked Brooklyn? Tegnap este nagyon közel voltatok.
-Csak nem volt neki kényelmes Donnáék kurva drága kanapéjuk, de ez nem azt jelenti egyből hogy tetszik.
-Robin.
-Igen?!?
-Tudom hogy hazudsz. A legjobb barátod vagyok.
-Huhhh. Oké tetszik, jó? Szép, okos, és az utóbbi időbe amennyit jobban megismertem, rájöttem hogy nem is olyan amilyennek hittem.
-Miért nem mondod el neki??
-Nem tudom... Még nincs itt az idő, keresem a megfelelő pillanatot.
-Sokat nem tudsz várni, mert majd azon kapod magad hogy elveszíted.
-Hagyjuk inkább menjünk vissza, te is tudod hogy nem vagyok érzelmes.
-Okkk...

(Sziasztok! Sajnálom tudom hogy sokat késtem csak gondolom ahogy nektek is nekem is nehezebb az iskola, szóval mellette nem volt sok időm, de most hétvégén talán lesz. Őszintén nem tudom mit gondolok erről a részről, mint hogyha Robint kicsit "túl" kedvesnek írom meg a valódi szerepéhez képest. 😂 De mindegy, ha tetszik voteoljatok hogy tudjam tetszik és folytassam! Minél előbb próbálom hozni a következőt, addig is szép napot mindenkinek!!❤️ 832 words<3)