Death Metál (Dh): Lányom, elértél egy olyan időszakot az életedben ahol már nem kellek a lelkek szállításába, készen állsz, hogy egyedül is tudj lelkeket szállítani a megfelelő helyére.
Reaper: Komolyan mondod apu???
Dh: Hogyne kislányom, felnőttél a feladathoz! *Mondja boldogan, leplezve mennyire nincs kedve a sok bla-bla-hoz*
Reaper: Aztaaaa, ez nagyon jól hangzik apu!
Dh: Holnap kezdheted is a munkát.
Reaper: Jaaaj de jó lesz, megigérem, hogy büszke lehetsz majd rám! *Izgatottan jár fel s alá*
Dh: Remélem is kicsim!
Másnap
Reaper: Jó reggelt apu!
Dh: Szia kicsim, na kész vagy az első napodra?
Reaper: Oh de még mennyire! Tök izgatott vagyok!
Dh: Ezt nagy örömmel hallom szívem, az első helyed a földön egy kisgyerek lesz aki, valahogy már most meg akarja adni magát.
Reaper: Kisgyerek??? *Egyből letör az arcáról az izgatottság*
Dh: Mit lepődsz meg kislányom? Meg kell ölnöd, hogy utána szálíthasd a lelkét! *Mondja komoran és határozottan*
Reaper: De nem hiszem, hogy jó ötlet, gyereket bántani!
Dh: AZ LESZ AMIT ÉN MONDOK! NEKEM FONTOS DOLGAIM LESZNEK! *Démoniasodik el a hangja*
Reaper: Igenis apa *Szomorúan útnak is indul*
A túlvilág és az ember világ kapuja előtt
Reaper: Na ki az a szerencsétlen gyerek? *Olvassa a nevet* Hmmm túlzottan ismerős a név...
???: Ripi! Te vagy az?
Reaper: *Felnéz a kis papírjáról* Mit keres ezen a gyereken az a ruha ami a volt barátomon volt? *Mondja hallkan*
???: Na nem ismersz meg Ripi?
Reaper: Nem, és honnan tudod a volt barátom álltal adott gyerekkori nevemet???
???: Mert én vagyok az!
Reaper: Az lehetetlen, apa szétszakított minket!
???: Való igaz, száműzött az élők közé, hogy sehogyse tudjalak elérni!
Reaper: Az lehetetlen! Apa nem tenne ilyet!
???: Igen? Nézd meg a saját szemeiddel!
Reaper: Hogyan?
???: *Rázza a fejét* Ezek szerint apád nagyon kevés képességedet mutatta meg
Reaper: *Előránt a gondolata segítségével egy kaszát és a számára idegen felé fut*
???: *Kinyújtja a kezét ahol találkozik a kasza és a keze, ott a kasza szilánkokká törik, és Reapert magához öleli, amiben meglátja azt amiről eddig is beszélt a kisgyerek*
Az emlékek gyomrában
Reaper: Nézd mit kaptam apától ma *Mutatja a mini kaszáját*
???: Uuu nagyon szép, és ha felnősz használni is fogod? *Mosolyog*
Reaper: Nos...nem, ez csak egy kis dísz kasza, de ha felnövök biztos vagyok benne, hogy elviszem a lelkeket oda ahova valók, hogy apa és te is büszke lehess rám. *Mosolyog s kissé el is pirul*
???: Ripi én már azért büszke vagyok, hogy mersz kockáztatni apád tiltása ellen, az itt létem miatt
Reaper: A barátok mindent megtesznek egymásért!
Dh: Kicsim megj...*Látja meg az idegent lánya mellett*
Reaper: Apa...ez...ez nem az aminek látszik!
Dh: MIT AKARSZ TE A LÁNYOMTÓL TE KIS MITUGRÁSZ?
???: Uram... semmit, csak beszélgetni jöttem a lányához, tudja nagyon unatkozik egyedül a kriptában
Dh: A LÁNYOM SOHASE UNATKOZIK, CSAK NEM TALÁLJA FEL MAGÁT, DE HA TOVÁBBRA IS A LÁNYOMMAL AKARNÁL LENNI AKKOR EL KESERÍTELEK! *Kihúzza a lánya szobájából a kisfiút*
Reaper: Apa! Apa neeee! Hagyjd őt békén! *Futna a barátja után mire az ajtó az arcára csapódik és eszméletét veszti*
???: Mostmár hiszel nekem Ripi?
Reaper: *Könnyes szemnel engedi el a barátját* Igen hiszek...hogy élted ott túl a napokat?
???:Miután apád emberré tett és a kapun át elengedett, egy családnál ébredtem fel, és egész végig módokat kerestem arra, hogy legalább egyszer láthassalak
Reaper: Hány évedbe került kideríteni, hogy van ilyen kapu?
???: Sok kutatás, és kérdezés után anyámék elárulták gyerek fejjel felfoghatóan, hogy mizu van.
Reaper: Ennek örülök! Na akkor hozzunk vissza téged!
???: Sajnos ezt nem lehet Ripi
Reaper: Miért nem?
???: Le kell éllnem ezt az életet, hogy eljöhess értem.
Reaper: Ne már!
???: Sajnos ez így van Ripi
Reaper: Kegyetlen ez a túlvilág
???: Sajnos az, de mennem kell visszahoznak a túlvilágból *Egyre halványabb lesz*
Reaper: Ne menj kérlek!
???: Muszáj leszel kibírni nélkülem, addig is sikerekben teljes munkát Ripi! *Teljesen eltűnik*
Reaper: *Az ajtóhoz teszi a kezét amit utána ökölbe szorítva eltávolodik tőle, majd hazafelé veszi az irányt idegesen*
Reaper haza érve nagy ricsajt hall
Reaper: Mi van itthon?
Dh: *Nagy bulizásokba van* A házban MC Death Metal!
Reaper: *Morog mire dühében tűzcsóva veszi körül a fejét a kapucnija pedig porrá foszlik és az összes bulizó lényt elüldözi* Wow mekkora erőm van * gondolja magába*
Dh: MI A FRANC VOLT EZ KICSIM???!!!
Reaper: Ezt ugyan úgy kérdezhetném tőled is APA!
Dh: Honnan tudsz te ilyen képességeket???
Reaper: Nem mentem hiába ma melózni helyetted! Sokmindent megtudtam a múltamról! *Tűzgolyót lő az apja felé majd el teleportál a szobájába*
Dh: Mi üthetett ebbe a lányba?
Másnap, apa és lánya között ugyan az a rideg hangulat van, senki nem szól senkihez Reaper mielőtt dolgozni menne, valamiért még a szobájába megy de ott egy érdekes tojást talál
Reaper: Hát ez?
A tojás körül egy szallag van amire rá van írva gyöngy betűkkel a következő mondat:
"Szia Ripi ha ezt olvasod akkor már tudod is, hogy mi történt velem, ez lett volna az én ajándékom azok után hogy kockáztatad a kapcsolatodat apukáddal. Ez egy sárkány tojás, ne kérdezd honnan szereztem.
Az a lényeg, hogy hogy neveled majd, tud segíteni neked a lelkek szállításába is, de arra is meg kell tanítanod.
Remélem amíg én nem tudok veled lenni ő lesz a legjobb barátod majd.
Üdvözlettel: Legjobb barátod!"Reaper: *Elmosolyodik* Köszönöm! Ígérem nagyon vigyázni fogok rá amíg ki nem kell! *Elteszi egy a zajtól és bántó kezektől zárt helyre majd munkába megy*
To be continued!
YOU ARE READING
Egy Crypt of the Necrodancer story (Befejezett)
FantasyEbbe a Storyba Reaper és Death Metál kapcsolatát fogom leírni az én gondolatom alapján