Hálátlan nép aki mindig akar.
Sosem ápol s eltakar.
Úgy tartják ők az egyetlenek,
De folyton csak belém döfnek a kegyetlenek.
Minden gond olyan fontos hogy még az űr is kifordul.
Engem meg csak cserben hagynak csúful.
De én még az ördögöt sem érdeklem.
Szerintem ez lesz majd a végzetem.
Az érzéseim hallgatnak.
Együttérzésem meg bújdokolna.
Legszivesebben kulcsra zárnám őket.
A kulcsot meg elrejteném örökre.
YOU ARE READING
Halld ahogy kiáltok!
PoetryIgazából mindegy mit írok ide úgy se olvassa majd senki ezt, de ha még is ránéznél a műveimre akkor írj meg nekem 3 dolgot: -Hogy tetszett? -Milyen érzést (vagy érzéseket) váltott ki belőled? -Hasonlóam érzed (vagy érezted) magad?
