Álmosan az órámra nézve vettem észre, hogy hajnali 2 van. Viszont nem tudtam aludni, bármennyire is próbálkoztam. Féltem a sötétben, hogy valami figyel engem, ő lát engem, de én nem látom őt. Röviden tömören Niktofóbia ennek a neve. A félelmemet lenyelve hunytam le a szemeimet újra, ugyanisan 6-kor kelnem kell az iskola miatt, ráadásul aznap 2 dogát is írunk és valószínű hogy felelni is fogunk. Egy faág reccsenést hallottam kintről, mire hirtelen megijedtem, de rögtön megpróbáltam lenyugtatni magamat és elterelni a figyelmemet az ilyen dolgokról, így elkezdtem azon gondolkodni, hogy mennyi primót kell még gyűjtenem ahhoz, hogy megszerezzem Ventit majd. Ekkor pedig elnyomott az álom. Hirtelen lett melegem és kezdett el viszketni az az oldalam, amin feküdtem, mint hogyha a homok irritálná ott. Amint pedig kinyitottam a szememet erre, rögtön egy homokpusztát láttam magam előtt, néhol egy-két fával és egyéb növénnyel a távolban. Pánikszerűen ültem fel, majd néztem körül, de nem tudtam, hogy hol voltam, így felálltam és úgy is körülnéztem. Egy homokhegy tetején álltam, körülöttem meg kisebb-nagyobb homokbuckák voltak még. Ugyanúgy a pizsomámban voltam, viszont nem ott ahol lefeküdtem aludni. Lenézem a lábamra, ahol észrevettem, hogy a lábfejem félig el van merülve a homokban a sok forgolódásom miatt, így párat léptem egyhelyben, hogy lerázzam róla azt. A kibontott hajamat kicsit megigazítottam, hogy ne legyen benne az összes az arcomba, majd csak tanácstalanul és a sírás határán meredtem magam elé gondolkodva, hogy hogyan kerültem ide.
आप पढ़ रहे हैं
A semmi közepén // Genshin FF (HUN)
फैनफिक्शनSzóval, kb 2022 február végének környékén még véletlenül shifteltem a Genshinbe és azért egész sok időt maradtam ott valahogyan, meg sok dolog történt benne, így eldöntöttem, hogy leírom azt, amit láttam, hallottam és tapasztaltam egy történet szerű...
