Listen to Me // Billy Hargrove ff. //SZÜNETEL//

/4/~Liar

Álomképeket kergetek a szemem előtt. Élénk fényeket, engem kerülgető, mosolygó embereket látok. Ismerősek nekem, csak nem emlékszem hogy kik lehetnek ők. Egy nagyon ismerős lány tart felém, két pohárral a kezében. Egy házibuliban vagyunk, azt hiszem legalábbis.

-Neked is hoztam!-Ezzel a kezembe nyom egy pohár valamilyen kevert italt. Belekortyolok, ízlelgetem. Ez vodka felöntve egy kis kólával. Több benne a vodka..-
-Naa! Ne légy ilyen szégyenlős! Úgy vártuk mindannyian ezt a bulit.-Játékosan meglöki a vállam, erre én zavaromban felnevetek. Bárcsak tudnám ki vagy te...-
-Billy ne csináld már!-Billy? Körbenézek, de nem látom sehol őt.-
-Valami baj van?-A fejemre teszi a kezét és felborzolja a hajam. Szőke, göndör tincsek hullanak a szemem elé. Szóval... Billy nem itt van valahol, hanem én vagyok ő?-

-Nem! Nincsen semmi, csak kicsit fáradt vagyok.-Védekezően felemelem a kezemet magam elé.-

-Azt mondjuk elhiszem, nagyon kitettél magadért ma!-Körbenéz, a díszítést nézegeti.-
-Hol van Lucy?-Ki a fene az a Lucy?-

-Nem is tudom.-Úgy teszek mintha gondolkodnék.-
-Valahol itt kell lennie.-Közben végig mérem magamat, hogy milyen ruhában vagyok, hátha kiderül milyen esemény ez. Megakad a szemem egy arany nyakláncon ami a mellkasomhoz simul. Felemelem a bilétát, van rajta egy felirat.-

"Drága Lucy"

Próbálok visszaemlékezni hogy róla beszélt-e nekem Billy bármit is, de ekkor megragadja valaki a vállamat. Őt felismerem az albumból. Axel az.

-Tesó, ezt látnod kell!-Visszanézek a lányra aki italt hozott nekem. Bíztatóan bólogat, szóval elindulok Axel után az emeletre.-
-Kérlek tartsd meg a hideg véred! Csak kijöttünk kicsit a srácokkal inni, jött velünk Lucy is, de azt hiszem.. illetve azt hisszük, hogy ....

_______

-Dolores! Nagyon csöndben vagy! Minden oké?-Fenébe, felébredtem, fogalmam sincsen mit akart mondani nekem Axel.-

-Minden rendben! Csak elaludtam egy kicsit!

-Szerintem már hideg az a víz.-Most hogy így mondja, igen. Kihúzom a dugót, és kiszállok a kádból.-
-Még ne gyere ki, elfelejtettem adni törülközőt.-Francba, tényleg. De én nem szállok vissza abba a hűvös vízbe...-

-Takard a szemed, és úgy gyere be.-Leülök a kád szélére, és eltakarom magam a kezemmel. Billy óvatosan belépked, résnyire nyitott szemmel elővesz egy törülközőt, aztán távozik is. Megszárítom magam, visszaveszem a ruháit, és visszamegyek a szobájába. Ő az asztalánál ül, ismét az album felett. Egyik kezével könyököl, és tartja a fejét vele, a másikkal lapozza az oldalakat. Kifordul a széken, és a derekamnál fogva a combjára ültet, és megsimogatja a hátamat.-

-Azt mondtad meséljek neked mielőtt elalszunk.-Olyan érzésem van, mintha át akarna vágni valamivel.-
-De jobban örülnék, ha mostmár aludnál.-Újra a homlokomra teszi a kezét, engem pedig rossz előérzet kerít hatalmába.-

-Azt mondod nem tudod hogyan legyél gyengéd és gondoskodó, velem pedig órák óta csak az vagy, aztán gyanítom holnap megint olyan pökhendi leszel mint mindig.-Ezzel felállok, és ledőlök az ágyába.-

-Neked ezen nem dolgod idegeskedni. Ez had maradjon az én gondom.-Odasétál hozzám, én hason fekszem, a fejem a fal felé van fordítva. Billy felemeli a takaróját, és bebújik alá. Visszafordulok felé, erre ő rám dobja a másik felét is.-
-Holnap reggelre elvileg jobb idő lesz.-Meghúzom a számat egy kicsit, valahol titkon örülök az együtt eltöltött időnek, csak közben valahogy izgulok is. Attól félek, hogy minnél több időt vagyok vele, annál nagyobbat fogok koppanni ha ő úgy dönt. Illene már tisztázni ezt a helyzetet, legalább hívjon el randizni, vagy ilyesmi, mert ez így nem tiszta nekem.-
-Azért én nem bánnám ha reggel valamilyen meglepetéssel ébresztenél.-Kacsint egyet, én pedig csak zavaromban a takaró alá bújok.-