1.rész

140 7 0
                                    

Sziasztok! A nevem Min Yoongi és 18 éves vagyok. Jelenleg Szöulban lakom. Barátaimból csak összesen 3 van. Namjoon, Jin és Jhope. Én és Jhope még szinglik vagyunk, de Jin és Namjoon tavaly jöttek össze. Jelen pillanatban az ágyamban fekszek és agyalok.

~Hé Yoongi! Nem jössz bulizni? •kérdi Jhope.

-Nem. Nincs kedvem.

-Neked semmihez sincs kedved. Na gyere. •húzott ki az ágyból és a nappaliban a kanapéra ültetett. Jin és Namjoon csak csodálkozva nézett.

-Mi a baj, fiúk? •kérdi Jhope.

-Yoongi-val csak óvatosan. •közli Jin.

-Miért?

-Yoongi gyerekkora óta labilis idegzetű gyerek. •adta át az információt Nam Hope-nak.

-Oh. S~Sajnálom Yoongi. Nem volt szándékos. Nyugodtan mehetsz aludni.

-Köszönöm. Mentek? •néztem rájuk, kik épp pakoltak.

-Igen. Nem akarunk zavarni. Úgy is már mennünk kell.

-Rendben.

Megvártam míg elpakoltak majd elköszönve elmentek. Én bezártam az ajtót és zuhanyozni mentem. A meleg víz alatt megmostam a hajam meg a testem. Végezve kiléptem a kabinból és törölközni, majd öltözni kezdtem. Belépve a szobámba megláttam az ágyat és bevillantak képek a megerőszakolásomról. Régebben apám megerőszakolt az ágyamban, de még én annak ellenére is szeretem. Halála nagy nyomot hagyott életemben. Hirtelen lefogtak és kivittek a szobámból. Váratlanul egy szúrásra lettem figyelmes. El is aludtam és csak órákkal később ébredtem fel.

-H~Hol vagyok? Mi történt? Mennyi az idő?

-A nappalidban.

-Személyiségzavarod volt.

-Reggel 8:00.  •mondták a kérdéseimre a válaszokat.

-Ajh basszus.

-Pszichiáterhez kéne menned. •mondta Jin elém guggolva.

-Nem. Megvagyok nélküle is.

-Nem. Menned kell. Csak rosszabbodik az állapotod.

-Jó. •álltam fel és a szobámba mentem. Megint egy kezet éreztem magamon.

-Yoongi. Inkább maradj a nappaliban. Majd én adok ruhát.

-Nem! Az én lakásomban vagyunk. Az én szobám és az én ruháim vannak itt.

-Jó. •vissza sétált. Össze szedtem a ruháim és a fürdőbe mentem. Le zuhanyoztam, majd kilépve a kabinból fel öltöztem. Kiléptem a fürdőből és a cipőmet vettem fel.

-Hova mész?

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Hova mész?

-A kávézóba. Egy American-ot szeretnék inni.

-Rendben. Mi meg várunk itt. •felöltözve kiléptem az ajtón. Mindenkin csak póló és rövid nadrág volt némelyik nőn meg ruha. Csak lehajtott fejjel sétáltam mikor neki ütköztem valakinek. Egyből a földre estünk és a cuccunk is.

-Jól vagy? Nem ütötted be semmidet?

-Jól vagyok. •rá néztem és két szempárral találkoztam.

-Tessék a telefonod

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Tessék a telefonod. •nyújtotta nekem.

-K~Köszönöm. •elindult, de én még továbbra is néztem. Azt hiszem szerelmes vagyok.  Fogva a telefont megpróbáltam felnyitni, de rá jöttem, hogy ez nem az enyém. Újra felnéztem, de már nem láttam. Észre vettem egy cetlit amit ki is vettem.

„Holnap (07.12.) 12:30-kor a kávézóban az ablak mellett. Kérlek légy ott."

Eltettem a telefont, majd belépve, oda sétáltam a pulthoz és kikértem a kávém. Le ültem egy székhez és kifelé néztem. Míg vártam próbáltam vissza emlékezni az arcára ami sikerült is.

Amúgy helyes

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Amúgy helyes. A szemei aranyosak, orra is, a haja színe egyszerűen nem jut eszembe. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy elém tették a kávét. Meg köszöntem, majd elhagytam az épületet. A parkba sétáltam, ott egy padra le ültem és ittam a kávémat.

Épp beléptem a házamba mikor 3 alak állt előttem. Rájuk néztem és kicsit mérgesnek néztek ki.

-Van valami baj?

-Igen. Hol voltál egész nap úgy, hogy vissza se írsz vagy nem veszed fel a telefont?

-Oh. Mikor mentem a kávézóba össze ütköztem valakivel és véletlen össze cseréltük a telefonunkat. De holnap vissza adom neki.

Szörny vagy szerelmem? (BEFEJEZETT) Where stories live. Discover now