Második rész.

333 17 0
                                    

Othon kikérdeztem a szüleimet. Rendesen olyan voltam mint egy tanár. Nem csodálom hogy hírtelen megijedtek.Én is ezt tettem volna a helyükben, de tudni akartam mindent.

-Anya,Apa ki ez a srác a fotón? Mondjatok el mindent róla! Mindent tudni akarok!

Anyám nem akart válaszolni mert elkapta a sírás és kiment a fürdöbe.
Így apa válaszolt.

-Apa, anya miért sír?

-Mert amikor elköltöztek nem akartad elengedni a ketét a fiúnak. Akkor is sírt.

- Hogy is hívták?-kérdeztem

Mire ő odakiabált anyának.

-Drágám ,hogy is hívták a fiút?-és egy kis kínos kacajt elytett ki a száján ahhogy rám nézett azzal a kínos fejjével.

-Ember! Komolyan nem emlékszel? Nem nekem volt a legjobb barátom az apja!

-Tudom ,neked az annyja volt az.

-Brávó! Erre emlékszel, de ügyes vagy!

-Kösz! Most égetsz a lányod előtt.

-Anya!- szólaltam meg.- Hogy hívták?

- A neve Nishimura riki. - közben bejött a nappaliba és leült a fötelbe- Mikor elköltöztek azt hiszem olyan 9 éves lehetett te meg 7. Két év van köztetek.Mindent eggyüt csináltatok.Nagyon jóba voltatok egymással ,ahhogy mi is a szüleivel.A legjobb szomszédok voltak.Ja és volt egy bunkeretek a kertjükben. Egy fán volt egy faház. Ott voltatok legtöbbször. Megszakdt a szívem amikor meghallottam hogy elköltöznek.Az anyja olyan volt nekem mintha a testvérem lett volna. Mint neked Milly.

-Wow! Köszönöm!

-De miért érdekelt ez most téged ilyen hírtelen?

-Az a helyzet hogy ma találkoztam vele amikor éppen Millyhez mendem.
Véletlenül nekimentem. Én elestem, az album leeset a földre és kieset belőle pont ez a kép. Ő meglátta és felismert. És itt jön a csavar.

- Milyen csavar?- kérdezte apám.

-heheh...hát... Én is felismerttem de azt mondtam hogy nem.

-Miért?- kérdezték egyszrre amitől kicsit megijedtem.

- Mert tudom hogy benne van egy csapatban. Nem akartam hogy azt higgye hogy a fanjuk vagyok.Vagyis hogy tudja. És az van hogy holnap beülünk valahova egy kólára.

- Tényleg? Ennek örülünk kicsim!- monta anya.

- Én is csak azt hiszem el kellene mondanom ezt nekei.

-Vagyis hogy tudok ki ő?- kérdezte apa.

-Igen!- Vágtuk rá anyával.

- Jól van na! Eddig nem jöttetek rá hogy lassú a felfogásom?

-De!

Aztán bementem a szobámba és megprobáltam aludni de nem tudtam mert az járt az agyamon hogy hogyan kellene ezt elmondjam neki. Csak halynali 3-kor sikerült elaludnom.

Reggel fáradt voltam. Kimentem a konyhába egy pohár vízért és anyámékat káttam pakolni.

-Anya! Hova mentek?

-Nem emlékszel? Ezt apádtól örökölted basszus!

Mindketten csúnyán néztünk rá.

- Huh... Most megyünk el egy velneszbe az évforulónk alkalmából . Nem emlékszel?

-Az nem jövőhéten van?

-Nem. Ma van!

-Óú! Hát jó kikapcsolódást! És boldog évfordulót! Szeretlek!

- Mi is téged! Ja és ahhogy megbeszéltük szóltam mamának hogy jöjjön ide hogy ne legyél egyedül. Csak estére tud majd jönni mert reggelente programjai vannak. Na szia!

-Jó! Sziasztok!

Na ezt tégyleg elfelejtettem. De legalább nem csesztek le. Ezek szerint 3 napig most egészen estig egyedül leszek. Ú így itt aludhatna Milly! Olyan jó ötleteim vannak néha hogy csak na. De most készülődnöm kéne. 2 óra mulva találkozni fogok Nikivel.

Sziasztok, itt van a második rész!
Lehet hogy még ma meg lessz a harmadik is fe nem 100% biztos.🤫😂

From Best Friends To Lovers-(Enhypen Niki)Hun.Where stories live. Discover now