A Weasley lány (Cedric Diggory)

ROXFORT |új Diák

A vonaton még egy ideig beszélgettünk majd megált a vonat és indultunk a Roxfortba. Majd szétválltunk és leültünk az asztalunkhoz.
Mikor is Dumbleddor elkezdte a beszédét.

-Kedves diákok ez az év sok...... - nem nagyon figyeltem a többire mindenről tudtam. De valami megcsattant a fülemben. - Két új Diák is érkezik hozzánk akik a hatod heted évesekhez fognak csatlakozni. Fogadjátok sok szeretettel Tom és Matheo Denemet. - majd két erősen helyes fiú lépett be az ajtón mire Vivivel egymásra néztünk.

-Helyesek. - mondta Vivien. - Szerinted melyik a jobb? - súgta oda.- Várjuk meg melyik melyik aztán döntünk. - mire mindketten rábólintottunk.

-Matheo Demen - majd a fiú kiment és a süveg a fejére került. - Egyértelmű Mardekár.

-Matheo - mondta Vivi.

-Tom sokkal helyeseb. - mondtam oda barátnőmnek.

-Akkor nem lesz cicaharc - er elmosolyodtunk.

-Tom Denem - a fiú kiment. A süveg a fejére került. - Okos nagyon okos. Kedves és szerelmes. Na hova kerüljön ahova a szíve vagy az esze húzza bár az a Hollóhát de egy Denem nem kerülhet oda legyen a Mardekár. - majd a fiú odament a Mardekár asztalhoz és leült.

-Szerelmes beléd! - mondta a barátnőm.

-Ezt honnan szeded?

-Ide nézett és valószínű hogy a Roxfort hercegnőjébe szerelmes.

-Ez nem biztos.

-De az!

Még egy ideig vitáztunk majd bemutatták a két iskolát is akik itt lesznek ebben az évben a Trimágus tusa miatt. Majd mikor vége lett a vacsoránák engem és Vivien odahívott Dumbleddor.

-Kedveseim megtennétek hogy a két urat körbevezetitek az iskolában? Persze ezért Ház pontot is fogtok kapni. És jelenleg ennyit ajálhatok. - nevette magát el az igazgató.

-Természetessen igazgató úr!-mondtuk közössen Vivienel.

-Uraim jöjjenek ide! - szólt oda a fiúk hoz mire ők odasétáltak. - Hogy őszinte legyek az urak kérték hogy ti
Vezessétek őket körbe. Reméllem nem probléma hogy elmondtam.

-Nem, nem az - mondta Matheo.

-Akkor tavábbi jó nézelődézt kívánok és üdvözüljük önöket a Roxfortba. Miss Weasley ön prefektus ha jó tudom segítsen majd Tomnak beilleszkenni ő is holnaptól a prefektusok közé tartozik.

-Ez természetes igazgató úr. További szép estét.

-Nektekis. - majd elindultunk ki a nagy teremből. Mire eszembe jutott hogy Cedriccel később tudok csak találkozni.

-Hova szeretnétek először menni?-kérdeztem meg mert láttam Vivien teljessen zavarba van.

-Kuitedics pályára! - mondta Matheo.

-Oda csak holnap mehetünk. De a Roxforton belül hova szeretnétek menni?

-Mondjuk a szobádba! - mondta Tom.

-Nagyon vicces. De melyikőtök is az idősebb?

-Okossabb vagy annál hogy elmondjuk. Nem gondolod? - mondta Tom.

-A kérdésekből felmérve Tom az időssebb ezek szerint Matheo te velünk leszel egy osztályba. Te pedig eggyel felettünk.

-Nem volt hazugság! Igazuk volt a többieknek tényleg te vagy a Roxfort hercegnője. Gyönyörű vagy és még okosis. Gyilkos kombináció.

-És a szótlan széplány - tért rá Matheo, Vivienre.
-Nem lehet hogy külön körbevezetést kapunk? - Kérdezte Matheo.

-Részemről rendben akkor Vivien segíts Denem nek az ifjabbiknak én meg próbálok segíteni Tomnak.

Majd különváltak útjaink.

-Ma már vannak prefektusok a folyosókon! Hogy akarsz prefektus lenni ha nemtudod mi merre van?

-Gyorsan tanulok főleg ha jó a tanár. - kacsintott rám..

-És ki a szíved választottja? - kérdeztem rá mert érdekelt a dolog.

-Csak isméleni tudom magam. Okossabb vagy annál hogy én ezt elmondjam.

-Te is vagy annyira okos hogy tudod hogy barátom van.

-Igen tudok róla. Meglepett volna ha egy ilyen szép lány maga lett volna. De barátok még lehetünk?

-Természetesen.

-És milyen a nagy ő? Gondolom ő is tökéletes.-Erre elnevettem magam mire Denem is elmosolyodott.

-Magass, okos a Kuitedics csapat kapitánya akárcsak én, és ő is prefektus.Nagyon kedves. És egy évfolyamba fogtok járni.

-Jaj de jó! - Erre mind a ketten elnevettük magunkat.

-Nehéz rá nem haragudni. - mire csak elmosolyodtam.

-Ezek szerint szerelmes vagy! - mondta a fiú

-Valószínűleg. De honnan tudod ez így megálapíttani.

-Nem tudsz rá mérges lenni mert mindennél jobban szereted. Ha csak tetszene felmérgednél. Én ís így vagyok veled. Mérges lennék de ez a tündéri mosoly, ami az arcodon van az elejétől fogva nem engedi. - mire elmosolyodtam. - Túl szépen mosolyogsz - erre elnevettem magam.

-Ez miért is baj?

-Így nehezebb elenállni. Persze ha nem lenne barátod minden más lenne.

-De van barátom!

-Ezt tiszteletben is tartom. Ha valakit szeretünk azt nem lehet megszencségtelenítteni.

-Flóra! - hallottam meg Cedric hangját.

-Cedric szia. - öleltem átt.

-Be sem mutatkoztam Cedric Diggory. Ha jól tudom évfolyam társak leszünk. Nagyon örülök ha segítségre szorulsz segíthetek.

-Tom Denem. És a segítség még jól jöhet köszönöm. De én nem akarok zavarkodni. Mennék is.

-Tudod merre van a hállókörzeted? - kérdezte Cedric.

-Megtalállom.-mondta Tom..

-Neviccelj vissza kísérünk - ajánlottam fel.-Ugye Cedric?

-Persze! Na menjünk is.-elindultunk. - Ha jól tudom te is prefektus leszel.

-Igen. A kedves barátnőd fel is ajánlotta, hogy segít.

-Ez természetes.-mondta Cedric majd összekulcsoltuk újjainkat.

-Már értem miért ragaszkodik hozzád annyira Flóra - mondta Tom majd elmosolyodott.

Majd útközben sokat beszélgettünk a két fiú nagyon jóba lett. Aranyosak voltak. Majd odaértünk a Mardekár klubhelységbe.

-Megérkeztünk!-jelentettem ki.

-Köszönöm a segítséget - majd kézen csókolt Cedriccel meg kezet fogott - További szép estét. - majd bement.

-Tehát jössz hozzám fel?-ebben a pillanatban tudtam hogy ő az igazi. Nem volt féltékeny ami nagyon meglepett.

-Igen. És mi a meglepetés? - kezdtem el kérdezősködni.

-Akkor nem lenne meglepetés ha tudnád hercegnőm. - majd megcsókolt.

-Mindennél jobban szeretlek. - mondtam a két csók között.