6.rész 2021.10.28.

2 0 0
                                    

János nálunk alszik

Felhívtam anyát , közölte velem , hogy ő is sokáig marad , mint apa . Mondta még azt is , hogy János aludjon itt , hogy ne legyek egyedül . A beszélgetés után bementem a szobámba , ahol a könyvespolcnál megláttam Jánost. Ő egyből rám nézett, és lette a kezében lévő könyveim egyikét .

-Na mi volt ?
- Semmi , csak egésznapos lett anya is , és azt mondta , hogy alugyál itt velem , hogy ne legyek egyedül.
- Ez jó , legalább lesz egy kis társaságod !- nevetett .
-Megyek , összedobok valamit vacsira .
- Oké . Addig nem baj ?- mutatott a letett könyvre .
- Nem baj , olvass csak !

János (szemszöge)

Beleolvastam ebbe a könyvbe, ami ha engem veszünk nagy csoda . Jó kis könyv volt , mikor szólt Agatha , hogy kész a vacsora , akkor már a könyv negyedénél tartottam . Meg kell hagyni elég vastag könyv , 500 oldalas .

- Tetszik a könyv ?
-Igen , jó  könyv !
- Kölcsön adom , ha kell .
- Nem kell , mindjárt kiolvastam .
- Mi ?
-Hát igen ..
- Te ?
- Aha ... Jó tudom nem vagyok az az olvasós típus, de attól még gyorsan tudok olvasni .
- Ja ès kérdezt meg a szüleidtől, hogy itt aludhatsz -e .
-Felesleges ...
- Miért?
- Őket nem érdekli , hogy mi van velem ...
-Ó, sajnálom ... - hajtotta le fejét .
-Nem kell , elég rég óta azt csinálják , megszoktam .
- Elég rég ? Ezt , hogy érted ?
- Hát hat éves korom óta , amikor megszületett az utálatos húgom.
- Van húgod? - nézett rám csodálkozva .
-Már nincs , meghalt 4 éves korában .
-Részvétem . -hajtotta le megint fejét .
-A szüleim engem okolnak a haláláért, mert én vigyáznom kellet volna rá . Vigyáztam is , egészen addig , míg az a rohadt labda nem gurult volna el ...
-Miért hová gurult ?
-Szerinted ? Ki, az útra . A többit le tudod következtetni .
-Ó... Sajnálom.
-Hát ez van , kislány. Nem kell mindent sajnálni .

Megvacsoráztunk, és elindúltunk lefeküdni . Agatha ment be először a szobába, hogy öltözzön át ,én addig kint megvártam. Amint szólt , hogy bejöhetek , be is mentem . Nem zavartattam magam neki keztem vetkőzni.

- János! - nézett rám furcsalóan, pedig csak a pólóm vetettem le .
- Mi az , kislány ?
- Levetközöl?
- Igen miert így kéne alugyak ?
-Hát .. nem is tudom.
- Nyugi a nadrág rajtam marad - nevettem .
- Oké -pirult el megint . Szeretem , mikor elpirul .

Befeküdtem mellé az ágyba , és elkezdtünk beszélgetni. Egyszer csak az ablaka felé fordúlt , én meg átöltem .
-Miért fordúltál át ?Agatah ? -bökrem meg kicsit oldalát .

Nem felelt, gondoltam elaludt . Odahajoltam hozzá és megpusziltam a nyakát .
- Jó éjt , kislány ! - öleltem át szorosan .

Próbáltam elaludni ,ami sikerült is ,de egyből fel is ébredtem . Agatha megfordúlt . Egyből kinyitottam szemeim és néztem arcát, màr amennyit láttam is belőle . Gyönyörűen aludt . Olyan szépen vett lélegzetet , hogy csoré melkasom simogatta . Oly mámorító érzés fogott el . Haját szeméből kisimítva megpillantottam most már nyitott gyönyörű szemeit .

Szemei még a legnagyobb sötétségben is úgy ragyognak, mint a holdfény az égbolton . Szeme kékségében elég volt már csak belenéznem , elvesztem bennük . Egyből meg akartam csókolni , de nincs messze hozzá. Mi van ha ő nem érez így irántam? Mivan ha ezzel elrontom a barátságunkat? Féltem ebbe belegondolni is . Simogattam gyengéden világos haját , mi oly bársonyos volt , csak úgy simogatta bőrödet . Barna hajszinét elfedte a világos szőke szín . Haja színe nem barna se nem szőke , inkább a kettő keveréke , mogyoró . Nagyon jó érzés volt vele aludnom . Szívemet melengette , mikor elkezdet az ő bámulatos mosolyával mosolyogni rám . Lehunyta szemhéllyát és elaludt újból .

Agatha új élete Where stories live. Discover now