Tokyo Revengers Preferences |Befejezett|

📍Amikor elmentek gyorskaját enni📍

Barátodnak nem volt jó kedve, (nem mintha alapjáraton lenne neki bármikor is) leginkább a testvér emiatt, aki felidegesítette. Egésznap került téged a suliban, nehogy véletlenül rajtad vezesse le a mérgét. Esze ágában se volt, hogy bántson, és ez is lenne az utolsó dolog, amit megtenne a világon. A testvérétől tudtad meg azt is, hogy mi a gondja, és szerettél volna segíteni neki. 
  Mikor véget ért a suli, megkérted, hogy menjetek el enni, amibe ő belement. Az út csöndesen telt, te pedig közben az ő kezét cirógattad, mely össze volt kulcsolva.
Odaérve a gyorskajáldához, megkérted barátod, hogy válasszon magának valamit és te is választottál. Miután rendeltetek és leültetek, Souya kifakadt és elmondta, hogy Nahoya mennyire felbosszantotta őt. Te végig hallgattad, majd próbáltál tanácsot adni, aminek következtében barátod megtudott nyugodni kicsit végre.

  - Jobb picit? - cirógattad meg a combját, mire ő bólintott.

Te kedvesen elmosolyodtál, majd adtál a szájára egy puszit, majd ezt követően párat az arcára. Végül ajkaidat a nyakára vezetted, és belefújtad a levegőt, mire hirtelen a semmiből felröhögött. Egyből el is halkult, és piruló arccal fordult el. Nagyon aranyosnak vélted a viselkedését, és egyszerűen borzalmasan szeretted őt.

  - Egyél, jó? - simogattad meg mosolyogva a haját.

  - Köszi - szólt normál hangon, majd elkezdte enni a krumpliját.

  - Babe.

  - Hm? - nézett eléd, miközben egy krumplit evett éppen.

  - Szeretlek - szóltál szeretetteljes hangon.

  - Én is téged - szólt visszafogottan, majd a válladra döntötte a fejét.

Szanaszét olvadt a szíved Souya miatt, és levakarhatatlan mosollyal az arcodon kezdtél el enni te is.

Smile

Elveszítettél Smile ellen egy fogadást, ami miatt neked kellett fizetni a gyorskajáldában.

  - Kérlek, azért maradjon pénzem - néztél rá könyörgően, miközben a sorban álltatok.

  - Mennyi pénzed van? - mosolygott.

  - Nahoya! - szóltál rá, ő azonban csak vigyorgott tovább.

Mire a  kasszához értetek, te már vagy hatszáz imát elmondtál, hogy azért pár filléred még maradjon. Szó, mi szó, barátod nem fogta vissza magát és egy telepakolt tálcával ült le, te pedig szembe ültél vele.

  - Na, maradt? - kérdezte le nem hervadó mosoly mellett.

  - Te nagyon bunkó vagy! - mondtad az arcába.

  - Ugyanis tudod jól, hogyha kell majd neked valami, akkor megveszem - ivott a kólájába.

  - Persze - forgattad a szemedet, majd egy krumpliért nyúltál, ő azonban a kezedre ütött - Hé!

  - Nincs nyúlka-piszka! - nézett szemedbe, majd elhúzta a tálcát.

Csak összefont karokkal, és morcosan vártad meg azt, hogy barátod végre befejezze az evést, amit a te pénzedből vihetett véghez.

Hanma

Hanmaval KFC-be mentetek, és te rendeltél, míg ő helyet keresett. Közel volt a hely a kasszához és figyelt téged, ahogy rendelsz. pechedre pont egy olyan kasszást fogtál ki, aki nem csak a rendelésed vette fel, de téged is felakart szedni. Te mondtad neki, hogy barátod van, aki ráadásul itt van tőled három méterre se, de a srác csak nagy mosollyal folytatta a bájcsevejt, miközben te az ételeteket vártad. Kétségbeesetten akartél Hanmara nézni, azonban ő már előtte ott termedt melletted.

  - Haver, mit nem értesz azon, hogy pasija van és az én vagyok? Ha továbbra is ezt az undorító csajmágnes mosolyt erőlteted magadra, beverem a pofádat, ember - nézett mélyen Hanma a fiú szemeibe, miközben mély hangon beszélt.

A srác köpni-nyelni nem tudott, csak a megkapott tálcát felétek tartotta.

  - Jól van, ügyes fiú, tudod te mi is a valódi dolgod - paskolta meg Hanma a srác arcát, majd elvette a tálcát, és elindult a helyetekre.

Miután leültetek, te egy nagy és megkönnyebbült sóhajtást engedtél ki magadból és Hanma felé néztél. Ő egyből odahajolt hozzád, és egy olyan csókot adott, amibe beleszédültél.

  - Köszönöm, hogy jöttél - szóltál hálásan.

  - Majd otthon köszönd meg. Este - tette hozzá mosolyogva, miközben egy krumplit vett a szájába.

Te zavartan mosolyodtál el, majd közelebb ülve barátodhoz kezdtél el falatozni.