It was never meant to be (Wilbur x Mikasa)

1.

Mikasa szemszöge:
Mikasa Ackerman vagyok a felderítő osztag egyik tagja. Már jó pár éve itt vagyok a barátaimmal. Minden nap igazából ugyan azt csinálom: felkelek, elkészülök és megyek titánokat ölni. Mindegyik titán ugyan olyan unalmas. Nincs semmi érdekes az életemben habár van két szuper legjobb barátom, Eren és Armin. Mindig kitartanak mellettem. Szabadidőnkbe a Dream SMP-t nézzük. Nekem Wilbur, Arminnak Tubbo és Ranboo, Errenek meg Quackity és Dream a kedvence. Wilbur egész helyes már egy ideje bejön. Nem mintha ez olyan fontos lenne. Na de most menjünk a jelenbe.

Reggel mint mindig korán felkeltem, felöltöztem és elkészítettem egy szendvicset. Bedobtam a hasi-tasimba a reggelimet majd kimentem futni 1 kilométert. A felénél megálltam és elfogyasztottam a szendvicsemet miközben elgondolkoztam egy-két dolgon, például ma milyen titánokkal harcolok, vajon mennyit tudok lemészárolni és Wilbur tegnapi Live-án...Wilbur...olyan megnyugtató a hangja, az arca mint egy angyalé és a személyisége egy tökéletes álom...bárcsak végre észrevenne..na mindegy, felpattantam és haza futottam. Otthon átöltöztem és elindultam a szokásos helyre ahol Erenékkel találkozom majd újra elkalandozott a gondolatom Wilbur-on.
-Mikasa? Mikasa?? Mikasa!-szólalt meg Eren hangja mire felkaptam a fejemet-Na végre hogy észrevették minket! Vagy 5 perce beszélünk hozzád!
-Jól vagy Mikasa?-tekintett rám Armin is.
-Ühüm-csak bólogattam hevesen.
-Na mindegy is, gyertek nehogy elkéssünk! Nem akarom, hogy Levi agyonvágjon minket...-majd Eren után Arminnal is elindultunk.
Kimentünk a kapun és kezdődhetett a munka. Ma egészen sok 6-7 méteres titánok vannak. 10 méteresnél magasabbat ma még nem láttunk. Kár, így teljesen unalmas az egész. Összesen 11 titánt mészároltam le eddig. Majd megláttam egy 18 méter körülit.
-Eren, megyek azért a nagyért! Majd visszajövök!
-Mikasa ne!-későn szólt hisz már elugrottam mellőle majd elkezdtem követni a nagy titánt. Túl gyors volt, képtelen voltam utolérni. Valamiért nem támadott. Lehet azért mert nem vett észre de nem nagyon érdekelt. Már egy jó ideje követtem amikor elérkeztem egy ismeretlen városhoz. Leesett, hogy a titán ezt a várost akarja romokba dönteni. Amikor utolértem már késő volt, tönkre tett egy nagy fehér házat de mielőtt a többit is lerombolhatta volna, végeztem a titánnal és a romokban heverő házhoz siettem.
-Hahó? Van itt valaki? Jól van?
-I-igen, jól vagyok!-szólalt fel egy ismerős, tiszta hang majd láttam ahogy kijön a romok közül egy alak. Az alak kezdett kiformálódni és...Wilbur Soot állt előttem..