A kezdetek

100 11 0
                                    

Hát igen. Azóta én és Kenma legjobb barátok lettünk. Igen..csak barátok. Lassan fél év telt el a kis incidens óta és én hülye beleszerettem ebbe az idiótába.
-Y/N-orditott le az emeletről.
-Fogd be-néztem kifelé a fejemből.
-Nade Y/N, olyan gonosz vaaaagy-hisztizett be.
-Mit szeretnél?-néztem rá.
-Semmit csak kedvem volt kiabálni(🥺) megforgattam a szemeim.
-Részeg vagy te fasz?-Ma nagyon nyűgös vagyok és öleléseket akarok. DE NEM!!! Nem tehetem..
-Mmm-bújt hozzám Kenma.
-Úgy érzem mintha szomorú lennél már egy ideje-ölelgetett tovább. Miért vesz mindent észre? Idegesítő egy szokás és még pia szaga is van.
-Nincs semmi baj nyugi.-nevettem fel majd hozzá bújtam. Basszameg..
~KENMA SZ.SZ.~
Érzem hogy valami baj van. Sőt látom is. Olyan mintha nem szeretne a közelembe lenni de mégis. Itt tartom gyenge testét a karjaimban miközben máshol jár az agyam. Tudom nem helyes, de én is férfi vagyok. Kicsit eltoltam magamtól. Lehet az alkohol miatt, sőt lehetetlen hogy miatta. Ezt komolyan gondoltam. Állát felemeltem majd ajkaim puha párnácskáira nyomtam. Istenem végre. Elkezdtem mozgatni ajkaim majd mikor éreztem hogy viszonozza elmosolyodtam. Végig nyaltam  alsó ajkát, ezzel bejutást kérve,amit kis hezitálás után megadott. Nyelveink vad táncot jártak. Minden egyes kis milimétert feltérképeztem szájában. Nem bírom. Eldöntöttem az asztalon. Nem kellett volna,de nem bírtam vissza fogni magam. Ijedten nézett rám. De nem tolt el. Nyakához hajoltam majd végig nyaltam azt. Egy sóhajjal jelezte hogy tetszik neki, de próbálta vissza fojtani lágy hangját. Abba kell hagynom. Nem tehetem. Erőt vettem magamon és eldobtam magam tőle.
-Ne haragudj.-mentem fel a szobámba.
-Kenma.-hallottam meg kedves hangját. Még így is kedves velem hogy letámadtam. Vissza fordultam mire mosolygó arcával találtam szemben magam.
-Nyugodj meg. Minden rendben.-ölelt magához. Olyan kiszámíthatatlan. Egyik percen flegma és közömbös másik percen pedig olyan imádnivaló és kedves, és csakis velem ilyen. Olyan szerencsés vagyok.
-Szeretlek.-suttogtam ajkaira. Ő megszeppenve kémlelte szemeim. Azt hitte viccelek és hogy csak köcsög vagyok vele. Bizonyítás képen  ajkaira nyomta egy lágy puszit mire elpirult. Szegénynek most esik le hogy mi is történik. Olyan aranyos.
~Y/N SZ.SZ.~
arcom egyre jobban égni kezdett,mire csak elmosolyodott.
-Nem ittam annyit hogy ne tudjam hogy mit csinálok-fogta meg a derekam mibe egész testem beleborzongott.
-Egy ideje...-kezdtem bele de ujjait ajkaimra helyezte.
-Én is.-mosolygott tovább. Tudta. Mégsem taszított el magától.
-Honnan?-néztem félve fel szemeibe.
-megérzés.-puszilta meg homlokom majd elkezdett húzni a konyhába.
-Csináljunk pizzat-mosolyodott el ismét. Mindig olyan vidám.
-Rendben.-álltam a pulthoz és előkészítettem a hozzávalókat. Éppen a tésztát csináltam mire egy kezet éreztem arcomon.
-Ez most komoly?-nevettem fel miközben majdnem rá borítottam az egész lisztet ami maradt.
-Naaaaa ez nem ér.-biggyesztette le ajkait mire csak elmosolyodtam. Nem sokkal később "feldiszítettük" a tésztát és betettem a sütőbe.
-Uhhh-töröltem meg a homlokom a lisztes kezemmel.
-Fáradt vagy?-fogta a derekam miközben nyakhajlatomba helyezte fejét. Éreztem a leheletét a nyakamon ami miatt kirázott a hideg.
-Egy kicsit.-dőltem hátra. Ő cirógatni kezdte arcomat amire csak elmosolyodtam. Most minden olyan tökéletes.
-Min gondolkodsz?
-Csak azon hogy most minden olyan jó.
-Még úgy is hogy meg sem kérdeztem a legfontosabb dolgot?
-Legfontosabb dolgot?-néztem értetlenül.
-Khm khmm szóval.-fordított maga felé.
-Y/N lennél a barátnőm?-nézett rám boci szemekkel. Egy perce megállt a világ. Csak én voltam és ő.
-I..igen-dadogtam mire csak elnevette magát. Megragadta a kezem és magához húzott majd azonnal ajkait az enyémekhez tolta. Olyan édes. Csókoltam vissza miközben nyaka köré fontam kezeim. Ő rámarkolt a derekamra és egyre lejjebb tolta nagy kezét. Fenekemhez érve megállt. Elvált ajkaimtól és csak tekintetem fürkészte.
-Szólj ha nem esik jól amit csinálok jó? Félek hogy nem fogsz szólni.
-Szólni fogok nyugodj meg-öleltem magamhoz.
Aggódik értem még fél év után is. És hogy most hol lakom? El is felejtettem mondani. Kenma átköltözött hozzám mivel nem akart egyedül hagyni.
-Aludhatok nálad?-lehelt puszikat a nyakamra. Csak bólintottam. Ő elmosolyodott majd felkapott az ölébe és felvitt a szobámba. Óvatosan elterített az ágyon. Nyakamon volt a keze,amit lassan elkezdett lefelé csúsztatni. Nem szóltam. Túlságosan élveztem és hogy miért? Nem ért hozzám senki még így. Az alhasamnál megállt és rám nézett.
-Elpirultál-mosolyodott el mire csak hozzá vágtam egy párnát.
-Szemét vagy-takaróztam be durcisan.
-Nyaaa -feküdt rám.
-Szállj le rólam.-mondtam a takaroba.
-Nyemmm-ölelt magához. Ahh rohadj meg. Lehunytam a szemem és pár perc múlva elnyomott az álom. Igen. Elaludtam. Nyugi előtte a pizzát Kenma kivette hogy ne égjen fel a ház.😂

Titokzatos megmentőWhere stories live. Discover now