Elrabolva /Taekook/Vkook

11 rész

/ Taehyung szemszöge/

- Jungkook állj már le és ne rajtuk fenyegetőzz - próbáltam ellökni de nem sikerült....

- Mit mondtam mi lesz ha ellenkezel? - nézett rám Jungkook.
- Akkor én most megyek is, maradt elintézni valóm - szállt le rólam.
Ugye nem???

- Hadd lássam őket - néztem rá könnyes szemekkel.

- Jó, gyere utánam - nyitotta ki az ajtót.
Szépen lassan követtem és csendben míg le nem értünk a pincébe.
Most komolyan ide zárta őket? Hát itt minden bajuk lehet....

- Ott vannak - mutatott oda, és én egyből odarohantam.

- Jól vagytok? - néztem rájuk.

- Inkább te jól vagy? Mit csinált veled ez a féreg? - nézett rám Yoongi.

- Még semmit, és remélem nem is fog semmit - habár lehet ezt kár volt mondani de mindegy.
Hallottam hogy nagyon korog a gyomruk....
Szegények, ettek ma egyáltalán??

- Jungkook - szóltam neki oda.

- Mivan? - jött oda.

- Kaptak ma kaját? - néztem rá.

- Persze hogy nem - mosolygott rám.
Ez beteges....

- Te normális vagy?!?! Éhen is halhatnak - hihetetlen egy ilyen embert...
Éhezteti szegényeket...

- Ha ettől lenyugodsz kapnak valamit, azért mégse jó ha éhen halnak mert utána nem lesz kin fenyegetőzni - indult fel a konyhába.

- Van egy tervem - néztem rájuk mosolyogva.
Ők csak rám néztek és várták hogy mondjam.
- Este ha Jungkook elaludt, lejövök és hozom a cella kulcsát és kiszökünk - néztem rájuk hogy benne e vannak.

- Benne vagyok - nézett rám Yoongi.

- Kockázatos de nincs más esély a szabadulásra, benne vagyok - mosolygott rám J-hope.
Jimin csak bólogatott.
Akkor jó, nem csalódtam bennük.
Jungkook leért a kajával pont mikor befejeztük a terv megbeszélését.
Oda adta nekik a kaját és felmentünk.

- Na én megyek aludni, jössz te is - fogta meg a csuklóm és elkezdett húzni az ágy felé, ledobott az ágyra és átkarolt..
Remélem majd leszedni rólam a kezeit hogy megtudjam valósítani a tervem...