8 fejezet

1.5K 161 21
                                    

Én: De..?

4596: A szüleim se tudják...

Én: Értem

4596: Te is tudod mire képesek a sport sulisak. Én csak nem szeretném ha gúnyolnának.

Én: Hát elég szánalmas lenne ha velem mutatkoznál

4596: Pingvin kérlek

4596: Te is tudod hogy nem így gondoltam

4596: Nem miattad gúnyolnának hanem a szexualitásom miatt

Én: És ha egyszer lesz párod?

Én: Nem mered majd felvállalni??

4596: Még nem érzem úgy hogy elő kellene bújjak

4596: Neked egyszerűen ment nekem nem

4596: Nem lehet mindenki olyan mint te

Én: Szerinted nekem könnyen ment? Érdekes... Apám amikor elmondtam két pofonnal nyitott ha anya nincs kitudja meddig ver. Így derült ki hogy Lottiera is emelt már kezet. Ennek két éve. Azóta apa ellen távoltartási végzésünk van. Még szerencse hogy könnyen ment :)

Én: Nem tudod hogy kinek hogy ment. Nekem sem volt egyszerű kurvára nem. Még mindig úgy érzem miattam van káosz. Csak az vigasztal hogy nem bántja az a beteg állat a húgomat.

4596: Louis...

4596: Nem tudtam... csak azt hittem neked minden tökéletesen ment...

4596: Ne haragudj

Én: Szerinted az enyémtől mehetne rázósabban?

4596: Nem

Én: Félsz a családod reakciójától?

4596: Igen

4596: Pingvin...

Én: Cica?

4596: Ma elmondom anyának...

Én: Minden rendben lesz

Én: Semmi baj nem lesz érzem. Akkor majd írj

4596: Rendben...

Harry szemszöge:

Miért mondtam egyáltalán ilyet?! Hogy fogom ezt csinálni? Apa nincs itthon csak anya és Gemma. Oké mély levegő! A lehető leglassabban mentem le a konyhába onnan pedig a nappaliba. Anya és a tesóm együtt néznek valami filmet.

-Kicsim, jössz nézni a Step up harmadik részét? – mosolygott anya majd leültem mellé. Egy kicsit sem tudtam figyelni a filmre. Végig idegesen rázta a lábam vagy éppen a körmöm piszkáltam. Anya picit furán nézett rám majd rátette a kezét a vállamra. – Valami baj van? – megráztam a fejem majd megpróbáltam egy hihető mosolyt küldeni felé. – Gamma szívem pattogtatnál egy kis kukoricát? – tesóm csak egy drámait sóhajtott majd kiment a konyhába. Anya pedig felém fordult. -Valami történt igaz? – már nagyon rég..

-Anya én... valamit... ömm... én nem akartam... – anya egyre kétségbe esettebben néz rám nekem meg könnybe lábadt a szemem.

-Bármi történt megoldjuk. Együtt. – vette kezei közé az arcom majd adott a homlokomra. Gamma pedig letett mindent mikor a szemembe nézett.

-Harry jól vagy? – térdelt a kanapé mellé majd megfogta a kezem. Nagyon ritkán sírok előttük ezért is ijedtek meg ennyire.

-Én annyira sajnálom... én... – megpróbáltam egy nagy levegőt venni, hogy ki tudjam mondani, de elsírtam magam. -Tudom, hogy hibás vagyok.. de ... én nem akartam... nem akartam, hogy csalódjatok.. és... – anyáék csak csendben néznek, de nem szólnak bele -Én... én meleg vagyok... – rögtön az arcom elé kaptam a kezem. Majd csak annyit érzek, hogy anya és Gemma megölelnek.

-Kicsim... nézz rám! – mondta kedves hangon anya majd megtörlöm a szeme és a szemébe nézek. -Eddig is sejtettük, hogy meleg vagy. Nincs semmi baj. Rendben? Nagyon szeretünk és ezen semmi nem változtat. Gamma egyszer felhozta, hogy ő úgy gondolja meleg vagy. Apáddal is beszéltük és ő sem tartotta kizártnak tekintve, hogy soha nem hallotta még tőled azt, hogy egy lány tetszene. – tényleg ennyire nyilvánvaló volt?

-Szóval nem fogtok megverni vagy kitagadni? – néztem rájuk majd felnevettek.

-Nem, de mostantól a jó pasi kiértékelésbe be kell szállnod csak szólok – adott egy puszit Gemma.

-Rendben, de csak akkor ha tényleg helyesek.

-Miért pont most? – kérdezte anya majd Gemma szeme felcsillant

-Van pasid?! – vigyorgott rám majd megráztam a fejem. De jó is lenne...

-Nincs, de az NN.-ben beszélgetek egy fiúval és... nagyon kedves és... meleg is. Tudja, hogy én is az vagyok és a nevem is tudja. Én is tudom a nevét, de nem kerestem rá. Azt.. szeretném, ha ő küldene képet magáról. Annyira szimpatikus és nagyon vicces...

-Szerintem a szimpatikus helyett mást akartál mondani nem? – vigyorog rám Gemma majd kiöltöttem rá a nyelvem.

A filmet sikeresen végig beszélgettünk majd, ahogy felérek a szobámba az első dolgom az, hogy írjak Louisnak.

Én: Elmondtam anyának és a tesómnak

1290: Tényleg??

1290: Büszke vagyok rád <3

1290: Hogy fogadták?

Én: Nagyon jól

Én: Most olyan boldog vagyok hogy már tudják

1290: Könnyebb ha a családod előtt nem kell titkolóznod

Én: Ha te nem vagy valószínűleg nem mondtam volna el nekik

Én: Köszönöm <3...

Sziasztok 💚💙
Csak szerintem lett ez olyan különleges? Louis apránként segít Harrynek a megnyílásban. 😇
Legyen szép napotok 🥰🥰🥰

 

Látni akarlak (Larry ff.)/Befejezett/Where stories live. Discover now