Út a biztonság felé |✔|

8

Chris, Seb, Mackie(írói szemszög) 

Miután Lisa visszament a szobába átöltözni az ebédre amibe nagy nehezen belement. A férfiak újra magukra maradtak majd a terep felmérése után folytatták tervüket. 

-De, hogyan kéne elhozni onnan a lányt?-kérdezte halkan nehogy legyen egy váratlan vendégük.

-Nem tudom-csóváltam Seb a fejét. Közben Chris gondolataiba elmélyedve próbált valamit kitalálni. Mintha csak egy villanykörte jelent volna meg a gondolkozó férfi feje felett, feléjük emelte tekintetét. Ránéztek és várták mikor fog megszólalni.

-Tudom is hogyan csaljuk el onnan.-mondta mire kíváncsian néztek rá így gondolta minek húzni az agyukat egyből a lényegre tér.

-Na szóval.. marasztaljuk  ebédre. Először nem szeretne de majd bevetem a csábos tekintetemet azt el is nevezte. A híres Chirs Evans boci szem nézés, tudom hosszú de tudom, hogyha így nézek rá pár perc és bele is egyezett. De ilyenkor bármibe beleegyezik. Aztán mi ketten-mutatott magára és Sebre- hazavisszük a lányt. Te..-nem tudta befejezni mivel valaki közbe szólt mondandójába.

-Mi van velem, én nem is mehetek-akadt ki Mackie. Mire be is fejezte az apró kirohanását megcsörrent a telefonja. Jelezvén, hogy egy üzenete jött. Mikor elolvasta az üzenetet amiben az állt, hogy menjen be 13.30-ra az egyik irodába egy megbeszélésre. Felröhögött mintha megérezte volna Chris, hogy ő nem tud menni velük. -Jobb is, hogy csak ketten mentek, megbeszélésem lesz-lóbálta meg telefonját. Mire Seb felröhögött egyet.

-Folytathatom végre?-kérdezte Chris mire csak bólintott egyet és elhallgattak. Letette telefonját így jelezve, hogy mostantól Chrisre és a tervére figyel.

-Akkor mi ketten megyünk-mutatott magukra újra Chris.-Elvisszük, én bemegyek vele te addig vársz kint a kocsiba hátha segítségre lenne szükség. Összeszedünk pár napra való ruhát és jövünk is vissza a kocsihoz. Amíg Lisa pakol én elbeszélgetek Adammel, hogy fejezze be ezt az egészet de szerintem nem lesz rá nagy hatással-nevetett fel feszengve Chris.-Miután végeztünk rád bízom arra a napra-mutatott Sebre aki kíváncsian felhúzta a szemöldökét.

-És mégis mit csináljak vele? Tartsak tea zsúrt vagy mi? Én nem vagyok bébiszitter Chris maximum Sophiaval lenne el. De neki meg persze, hogy most kellett elmennie.-akadt ki Sebastian. Chris csak mosolyogva figyelte a férfi kirohanását.

-Csak legyen zene. Legyen tánc bármi és már a kedvében vagy.-felelte higgadtan Chris.-Ott tartottam mielőtt újra félbeszakítottak, hogy én felhívok egy intézményt akik tudják kezelni Adamet. Szerintetek jó ötlet ez az egész?-kérdezte aggódva Chris.

-Szerintem jó..., bár, hogy fogod rávenni, hogy hozzád "költözzön"-mondta Makcie és az utolsó szót idézőjelet formázott ujjaival.

-Hát azt még én sem tudom-mondta Chris. Azután egyik sem szólalt meg majd egy hang kibillentette őket az elbambult állapotukból.

-Na készen vagyok. Ebédelhetünk.-szólalt meg Lisa miután átöltözött.

-Akkor megyek megterítek. Segítesz?-nézett rá a lányra Chris. Lisa csak bólintott és elmentek a konyhába.

▪Ebéd után▪

Lisa Simons

Éppen már a kocsiban ülünk és a házunk felé tartunk. Mondtam én, hogy sétáljunk csak le, de ők mintha nem is hallották meg amit mondtam elindultunk kocsival. Bár csak pár utcányira vagyunk így kevesebb, mint 10 perc alatt oda is értünk.