24. rész《Felfogtam》

Start from the beginning
                                    

- Látom. Na menj hozd a cuccaid, ne várasd meg. - mondja és kinyitja a hűtőt. Magamhoz veszek egy másik farmert egy pólóval. A piperetáskámat ott hagytam Isaac-nél, így csak ruhát kell magamhoz vennem.

Bezárva mögöttem a bejárati ajtót Isaac-re nézek, aki nekem oldalasan állva beszél valakivel telefonon. Elég heves beszélgetésnek tűnik, mert néha a fejéhez kap. Lassan mellé sétálok.

- Azt mondtam nem... Nem akarok se veled se senkivel beszélni... Nem. - mondja és mikor észreveszi, hogy mellé értem megszakítja a hívást. Nem akarok sem tolakodó barátnő, se kíváncsiskodó lenni.

- Ki volt az? - kérdezem.

- Nem lényeg. - feszült, inkább annyiban hagyom.

~~~

- Sziasztok. - köszön Amy, mikor belépünk az ajtón. Isaac szó nélkül az emeletre megy, én Amy-hez megyek.

- Minden rendbe? - kérdezem.

- Igen, persze. Itt alszol?

- Csak ha nem baj.

- Dehogy baj. Akkor főzök valami finomat.

- Segítsek?

- Nincs házi feladatod?

- Tételt kell kidolgoznom, de szívesen segítek.

- Nem, nem. Első a tanulás. Megleszek egyedül is.

- Ha megcsináltam viszont segítek. - mondom neki és felmegyek Isaachez. De nincs a szobájába. Leteszem az íróasztalára a táskám, hogy kivegyem a történelmet.

- Boo. - fogja meg a derekamat, mire akkorát ugrok.

- Jézusom, a frászt hoztad rám. - teszem a szívemre a kezem. - Bunkó volt tőled, hogy nem köszöntél anyukádnak. - mondom neki.

- Ilyenkor ezt csináljuk, mert míg le nem nyugszunk addig mindig veszekszünk. - mondja.

- Veszekedtél vele? Miért nem mondtad? - kérdezem.

- Miért mondtam volna?

- Hogy segítsek neked.

- Ebbe nem tudsz.

- Honnan tudod?

- Onnan, hogy tudom.

- Akkor azt se mondod el ki hívott? - kérdezem.

- Nem fontos.

- Mindig csak ezt mondod. De nem fogod fel, hogy ami veled történik az igenis fontos nekem? - mondom neki és a füzetemet a honom alá csapom egy tollat pedig a kezembe veszek.

- Most hova mész?

- Le anyukádhoz. Ő talán beszél hozzám.

- Én is beszélek.

- Nem érted igaz?

- Amelia kérlek. Nem kell több ember, aki csak kiakaszt. - mondja.

- Ezért megyek le. - mondom neki és kifordulok a szobájából.

- Tudok itt tanulni? - kérdezem Amy-t mikor leérek.

- Természetesen. -mondja én pedig leülök az egyik székre.

Egész hamar készlettem a tétellel, utána besegítettem Amy-nek.

- Felmegyek szólni Isaac-nek. - mondom neki. Felérve a szobájába nem találom. Elment volna csak nem vettük észre? Vissza le indulok, mikor nyílik a fürdőszoba ajtaja és Isaac egyenesen nekem jön. - Jaj. - mondom mikor a fejem a kemény mellkasába ütközik.

Az élet csupa meglepetésWhere stories live. Discover now