Az élet csupa meglepetés

19. rész 《Erősebb, miattad》

Ismeretlen: Isaac kérlek beszéljünk.

Én: Ki a franc vagy?

Ismeretlen: Az apád.

Én: Szórakozz anyáddal. - teszem vissza a telefont és megnyomom a csengőt.

Nemsokkal később már nyílik is az ajtó.

- A kedvenc Isaac-om. - mondja, azt hiszem Loren. Igen ő.

- Loren! - szól rá Amelia.

- Várjunk csak... - cikázik a szeme köztem és Amelia között. - Ez egy randi? Én tudtam, hogy bejö...

- Oké elég lesz. - Loren nem tudja befejezni, mert Amelia közbe szól. Pedig nagyon kíváncsi vagyok mit akart mondani. - Felmegyek a kabátomért és...

- Nem kell. - nyújtom felé a szürke pulóvert. Rám néz, mert nem érti, hogy miért adok neki egy pulóvert.

- Oké, akkor mi most megyünk. - mondja Loren-nek.

- Jó mulatást. - mondja és mögöttünk bezárja az ajtót.

- Hova megyünk? - kérdezi.

- Még mindig titok. Vedd fel a pulóvert.

- Miért nem lett volna jó az én kabátom? Ez vagy háromszor nagyobb, mint amekkora én vagyok. - panaszkodik miközben a fejére húzza.

- Bízol bennem? - kérdezem.

- Igen. - elmosolyodom.

- Akkor jó. - mondom és elé lépek, hogy meghúzzam a két logó zsinórt.

- Most meg mit csinálsz? - kérdezi.

- Azt mondtad bízol benne.

- Igen, de attól még nem értem, ez miért volt jó.

- Meglepetés. - súgom a fülébe, mire megborzong.

- Isaac neki fogok menni valaminek. - mondja, mikor megfogom a kezét. A másik kezét maga elé teszi. Majd megbotlik egy kisebb kavicsban.

- Ne legyél ennyire béna. - jegyzem meg és megtartom.

- Képzeld, nem látok. - mondja.

- Te anélkül is elesnél. - húzom az agyát, mire beleüt a karomba.

- Áu. Ez persze látás nélkül is sikerült.

- Ebben nagyon jó vagyok. - mondja a lány, aki nem verekszik, de engem előszeretettel üt.

- Na, itt vagyunk a motor előtt.

- Mi? Te bekötötted a szememet és méghozzá motorral megyünk? Megfogok halni. Te most el akarsz vinni megölni az erdő közepére?

- Igen Amelia, pontosan ez a tervem. Lebuktattál. - mondom neki és felröhög. Túl nagy a képzelő ereje. Ráadom a bukósisakot. - Te aztán gyönyörű vagy. - még így kapucniba és sisakkal a fején is. Majd kiölti nyelvét rám, mire még jobban elkezdek röhögni.

- Nagyon sokat megyünk? - kérdezi.

- Van még kérdésed?

- Még vagy ezer.

- Gondolhattam volna. Átölelsz? - kérdezem, mire érzem a vékony karjait magam körül. - Akkor most indulunk. - tájékoztatom.

- Megfogok halni.

- Ezt már mondtad.

- Akkor megfogunk halni. - helyesbít.

Megállunk tankolni, hogy már visszafelé ne keljen.