-Ne pucsítgass, mert a végén nem megyünk sehova - csapott fenekemre elhaladva mellettem - Különben is kinek akarsz tetszeni ebben a nadrágban? - hallottam a konyhából.

-Estig bírd ki - álltam fel és ott volt mellettem - Csak neked akarok tetszeni, oppa - suttogtam fülébe az utolsó szót.

Mielőtt válaszolhatott volna kiléptem az ajtón és követett. Bezártam az bejáratot, a kulcsot pedig becsúsztattam oldaltáskámba, amit még lekaptam a fogasról kilépés előtt. Telefon, kulcs, pénztárca. Minden megvan. A kocsi felé fordultam, aminek az anyósülés ajtaja ki volt nyitva nekem, majd bezárta Santa mikor beültem. Út közben rádiót hallgattunk és beszélgettünk, a rét ahova mentünk mindig piknikezni olyan 40 perc kocsival, de megéri. Tavasszal szépen kivirágzik és néha a távolabbi erdő szélén őzikét is látni, de amint észrevesz rohan vissza sajnos. Ráadásul senki nem jár arra. Erdei túrázókat láttunk már, de ennyi. Magunk lehetünk egy romantikus randival egybekötve.

Leparkoltunk az egyik főúti, poros leágazáson, ami valami farmra mehet és onnan sétáltunk le a zöld fűbe. Leterítettük a plédet, amit Ta hozott és rátettük a táskát. Kinyitottam és kivettem mindent szépen elhelyezve.

-Nagyon ínycsiklandóan néz ki minden - vett fel egy szendvicset először.

Én is elvettem és csendben eszegettünk. Élveztük a természetet, a városi nyüzsgéstől való elszakadást. A kocsik zaja helyett a madarak csicsergése ezerszer jobban esett fülemnek. A szendvicsek elfogyasztása után a gyümölcsökre tértünk át és egymást etettük vele. Az innivaló is fogyott szép lassan. Mikor mindennel végeztünk visszatettük a dobozokat és a szemetet a táskába, majd a pokróc mellé tettük és ölelkezve feküdtünk el rajta. Egy fél órát pihentünk így, aztán indultunk vissza a moziba. Már előre kiválasztottuk a #Alive című filmet és online vettük meg a jegyeket a hat órási vetítésre. Időben visszaértünk, még volt időnk beállni a büfé sorába popcornért és üdítőért. Bent elfoglaltuk helyeinket és szinte egyből kezdődött is a reklám áradat. Nem volt olyan hosszú a film, a végén összeszedtük a holmink és elsők közt hagytuk el a termet.

-Na hogy tetszett? - kérdezte Santa.

-Jó volt. Ijesztőbbre számítottam - dobtam ki a szemetet egy kuka mellett elhaladva.

-De azért néha mellkasomba bújtál - cukkolt kicsit.

-Jó voltak ijesztőbb jelenetek, de annyira nem volt para. Most már megyünk haza ugye? Kicsit elfáradtam - tényleg lefárasztott a délután, pedig nem is én vezettem és semmi megerelőtetőt nem csináltunk.

-Igen. De ha ennyire fáradt vagy, ki fog este huncutkodni? - vigyorgott.

-Majd te egyedül - nyújtottam ki a nyelvem vicceskedve.

Hazafelé még beszéltünk a filmről, meg ahhoz hasonlókról. Hazaérve tettem ki kaját a kiscicámnak, de ő amint meglátta Ta-t lábához dörgölőzött, ő pedig felkapta és ölébe véve vetődött a kanapéra. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak szerencsére.

-Rólam meg is felejtkeztek mindketten? - támaszkodtam a kanapé háttámlájára.

-A gyerekünket régebben láttam - nézett rám.

-Te hülye vagy - legyintetten nyakon, de leültem melléjük és én is simogatni kezdtem cicámat. Dorombolással jelezte, hogy tetszik neki a törődés.

Vacsorára pizzát rendeltünk és tv-zés közben elfogyasztottuk. Valami vígjáték ment, néha nevettünk egy jót, de nem kötött le.

-Fürdünk együtt? - néztem fel rá.

-Nem is engednélek egyedül. Minden percet veled akarok tölteni - húzott közelebb magához.

Nem engedett volna el, inkább felkapott ölébe és úgy ment a fürdőbe. Felültetett a mosógépre, elkezdte megengedni a vizet, ő pedig vetkőzni kezdett. Néztem a csodás látványt, amit a lekerülő ruhák tártak fel előttem. Az izmos hasa, keze, lábai. Egy félisten a palim.

-Te nem akarsz öltözni hercegnőm? - szokása így hívni kettőnk közt, de imádom ezt a becenevet.

-Vetkőztess le oppa - nyújtottam fel kezeim fejem fölé.

Lehúzta felsőm, majd levéve a gépről vette le nadrágom, alsóm és zoknim is. A kád közben megtelt ezért be is ültünk. Santa lábai közt foglaltam helyet, mellkasának dőlve.

-Nagyon jó volt ez a nap - hunytam le szemeim és csak élveztem a nyugodtságot, ami elárasztott.

-Szerintem is - puszilt hajamba - Remélem máskor is tudunk ilyen napot szervezni, de most még több forgatás lesz - sóhajtott.

-Szerencsére többnyire együtt forgatunk és nem kell külön lennünk - nyugtattam.

-Igazad van.

Elidőztünk egy ideig a kádban, s mikor kezdett kihűlni a víz átmostuk egymás testét, amitől mindketten felajzott állapodtba kerültünk.

-Oppa~ - nyögtem fülébe - Oppa segíts rajtam - fetrengtem alatta immár az ágyban, mert gyorsan bevitt. Meg se törölköztünk.

-A kis hercegnőmnek bármit, főleg ha ilyen megszólítással kéri - simította hajam fülem mögé.

Egy gyors légyottal zártuk a napot, aminek a végére már semmi erőm nem maradt olyan fáradt voltam, egyből álomba merültem szinte Santa-val ölelkezve.

SantaEarth OS-ekWhere stories live. Discover now