9. rész 《Meggondoltam magam》

Start from the beginning
                                    

- Dylan Shay. - mutatkozik be.

- Tudom, tavaly vagy fél évig egymás mellett ültünk kémián.

- Emlékszel rám?

- Miért ne emlékeznék?

- Azt gondoltam, hogy egy magad fajta lány nem emlékszik az ilyenekre.

- Mit takar, hogy magad fajta lány és, hogy az ilyenekre?

- Szép vagy, okos vagy. Mi pedig a bunkó csávók. - mutat Isaacre.

- Isaac két éven keresztül piszkált.

- Igen tudom. Én állítottam le. De sosem sikerült.

- Hát nem. - felnevetek.

- És jó vagy franciából? - kérdezi suttogva.

- Igen, miért?

- És segíteni fogsz nekem? - kérdezi még mindig suttogva.

- Miért mennyit tudsz franciából?

- Semmit.

- Akkor miért franciára jelentkeztél?

- Mert a spanyol olyan, mint a francia. Plusz semelyiket sem értem. - mondja mire mindketten felröhögünk. Jó fej srác. Dylan éppen azt meséli, hogy miért nem figyelt tavaly, amikor megcsippan a telóm.

Barom: ??

Én: Mi az?

Barom: Miért nem ülhetek melléd?

Én: A legjobb barátod befoglalta a helyet mellettem.

Barom: Vagy csak nem akartál választani.

Én: Nem ezért. Amúgy is, megint miattad mehetek elzárásra.

Barom: Mivan?

Én: Mi történt? Miért verekedtetek?

Barom: Nem lényeg.

Én: Mond már. - felnézek a telefonból egyenesen Isaac-re, aki ugyanúgy felnéz. Majd vállat vonva vissza lenéz a telefonjára.

Barom: Majd elmondja a tuskó. - utal Ryanre. Lezárom a kijelzőmet és visszacsúsztatom a telefonomat a táskámba.

Dylan egész órán a hülyeségeivel zaklatott. Egyen-egyen én is felröhögtem. Óra végén felé fordulok.

- Te gördeszkázol? - kérdezem.

- Nem, miért?

- Csak kérdeztem. Mert mindig Isaac-el látlak, de még nem láttam a kezedbe deszkát.. - vonom meg a vállamat.

- Nem, nekem inkább a kosárlabda jön be.

- Kosarazol? - kérdezek vissza.

- Igen, szerintem az a legjobb sport. De legalábbis jobb, mint a foci. - biccent Ryanék felé.

- Te se bírod Ryant? - kérdezem kifelé menet a teremből.

- Miért?

- Mert tudom, hogy Isaac nem bírja. - felröhög.

- Hát... Isaac és Ryan nagyon távol állnak egymástól. De, hogy a kérdésedre válaszoljak. Nem, nem bírom. - kíváncsi vagyok mi az oka, hogy ennyire utálják Ryant, de Rebecca mellénk szegődik.

- Szia, Rebecca. - nyújt Dylan felé kezet.

- Dylan...

- Shay. Tudom. - mondja Rebecca. - Az elzárás miatt nem tudok randira menni. - fordul felém.

Az élet csupa meglepetésWhere stories live. Discover now