OneShots

Sukuna X Oc (+16)

– Hayami, visszatért.

– Éreztem Satoru, köszönöm.

***

– Szórakoztass engem! Fushigiro Megumi! – vigyorgott teli szájjal Ryomen Sukuna az ifjú varázslóra.

– Nem szórakoztál már eleget, Sukuna? – Hayami megállt az új testben reinkarnálódott elátkozott lélek mögött.

Hosszú fehér haját finoman lebegtette az éjszakai szellő. Mérgesen és egyben szomorúan nézett a volt szeretője irányába. Mikor Sukuna hátra fordult és Hayami megpillantotta a vöröslő szemeit, az összes régi emlék villámcsapás szerűen hasított az elméjébe.

***

Ryomen is egykor ember volt, mi több, jujutsu varázsló. Erős, magának való jellem, de a hölgyeket ő sem tudta kizárni az életéből, különösképp egyet: egy férjezett fiatal lányt, akire múzsájaként tekintett, megtestesítette mindazt, amire vágyott egy nőben.

Külsőre egy törékeny, vékony, hamvas bőrű fiatal nő, kinek a kitartása és a szelleme majdnem oly erős, mint az övé, de akit meg tud védeni, akinek szüksége van rá.

Véletlen találtak egymásra egy csillagfényes éjszakán. Hayami gyors léptekkel menekült bántalmazója, és egyben férje elől.

Elrendelt házasság volt, nem volt választása. Apja egy tehetős középkorú férfihez adta, akinek ugyan a vagyona nagy volt, de a szíve annál kisebb. Ha Hayami valami ellen fel mert szólalni, férje egy pofonnal jutalmazta, és ha továbbra sem cselekedett az akarata szerint, válogatott bántalmazásokat talált ki újdonsült feleségének. Hiába szólt a lány az apjának, hiába könyörgött az anyjának vagy a bátyjának, senki sem lépett a védelmére, méghozzá amiatt, mert a férfi igen befolyásos ember volt a falujukban. Az ő kapcsolatai miatt nem dőlt romokba a kis falu kereskedelme. De ez nem tartotta vissza a fiatal lányt és nem hódolt be a férjének. Igen is mondott nemet, még akkor is, ha ez súlyos fájdalmakkal járt.

A férfi erőszakkal vette el a lány becsületét, és később addig fajult, hogy ha nem is Hayami dühítette fel a férfit, akkor is ő kapott.

Aznap este is ez történt, de ekkor a férfi már késsel fenyegette Hayamit, és a vita hevében meg is vágta a lány felkarját. Hayami ekkor kirohant a lakásból, be a falu közepébe, át a piacon, végig az iskoláig, aminek oldalánál futott bele egy varázslóba, Ryomen Sukunába, aki épp egy átkot űzött el. A lány térdre esett a férfi mögött, aki megilletődve fordult hátra.

Azonnal észrevette a lány vérző karját. Leguggolt elé és komoly tekintettel nézett Hayami cserszín íriszeibe. A futás közben a lány ruhája lecsúszott a válláról és engedni láttatta az ütések által szerzett sérüléseit. Ryomen végig vezette a tekintetét az ifjú hölgy nyakán, a vállán, majd a kulcscsontján, szemügyre vett minden lila és zöld foltot. Szavak nélkül is rájött, hogy mi történhetett a lánnyal.

Hayami észrevette, hogy a férfi a sérüléseit bámulta és lassú mozdulattal visszahúzta magára lenge ruhájának a vállát és remegő lábakkal, de felállt és kihúzta magát.

– Sajnálom uram, hogy megzavartam – nyelt egy nagyot, a karjához kapott, hogy takarja azt, majd kilépett Sukuna elől. Kérhetett volna segítséget, de a falu miatt, az itt élő emberek miatt nem akarta bajba keverni a férjét.

– Azt el kell látni, hölgyem. – Ryomen a lány elé emelte a kezét, hogy ne tudjon elmenni és ellenkezést nem tűrő tekintettel nézett a lányra, aki eleinte ellenszenvet érzett a férfi iránt, hisz a férje is épp ilyen hangnemben szokott szólni hozzá.