Papírfecnik - apró szösszenetek

1

Egy mezőn ébredek, pillangó száll előttem és a madarak csiripelnek. Egy angyal jelenik előttem, Rafael. Kedvesen rám mosolyog és megérinti az arcomat. Ekkor hatalmasat dörren az ég és a boldog mezőből egy kipusztult, borostyánnal körbe nőtt terület lesz. Rafael védelmezően elém áll, most már én is talpra kecmergek és kíváncsian nézem a történteket. Ekkor megnyílik a föld előttünk és vörös fény tör fel belőle, majd kiemelkedik egy feketébe öltözött alak. Lucifer. Első pillantásra megismerem. Gúnyos pillantást vet ránk és felemeli sötét kardját. Rafael a derekához nyúl, ahol egy arany markolatú penge található. Ámulva nézem a gyönyörű fegyvert. Az angyal a kezébe veszi a kardot és egy szót suttog. Asurakia, a penge neve. Pislogni sincs időm a két angyal egymásnak feszül, mint mikor a vonó hozzá ér a húrokhoz. Szikrát vet a pengéik csattanása. Első pillantásra egyforma erősek, de Rafael az egy óvatlan pillanatban felül kerekedik. Lucifer térdre borul és a kardját tartó keze lehull a porba. Rafael a nyakához tartja a pengét, majd felemeli a karját. Már kész végezni a pokol urával. A lábaim maguktól mozdulnak és rohanni kezdek feléjük. Lucifer elé vetem magam és lihegve, döbbent szemekkel nézek az angyal ragyogó íriszeibe. Ekkor hatalmas fájdalmat érzek a mellkasomban. Lepillantok és észreveszek a fekete pengét, mely áthatolt rajtam. Rafael fájdalmas tekintettel ejti el a kardját. Lucifer kihúzza belőlem a kardját és nevetve eltűnik. Rafael elkap mielőtt a földre esnék, könnyes szemekkel húzza végig ujjait az arcomon. Egy szót suttogok csak, sajnálom.