Egy popkirálynő kalandos története[Befejezett]

Bevezető

-Biztos hogy ne maradjak itt Noxusban? Szerintem itt is kitudnám pihenni magam. És a francba ezekkel a cuccokkal! -a bőröndömre ugrottam, hátha bezáródik, de csak annyi lett ebből hogy a bőröndöm kicsivel laposabb lett és a ruhák összekuszálódtak.
-Tudom hogy itt is kitudnád magad pihenni, de Demáciában még jobb lesz! Rengeteg minden újdonság van ott és talán még más vastayákkal is találkozol -Kai'Sa óvatosan bezárta a bőröndöm, majd oda húzta nekem. Én idegesen fogtam a két napkőből készült medálom, ami egy nagy gömbre hasonlított.
-Fogtok boldogulni nélkülem? -ha Kai'Sa jobban megfigyelte a hangom, akkor hallgatta hogy morogva mondtam mindezt.
-Persze! Hányszor mondjam el, hogy ne aggódj és csak pihenj -halkan nevetett, majd megsimogatta a fejem. Én erre elmosolyodtam.
-Hiányozni fogtok, de egy hét múlva újra találkozunk! -mondtam izgatottan, majd utoljára gyorsan meg öleltem a táncos lányt, majd a bőröndömet fogva elindultam. Seraphine, Evelynn és Akali is elköszönt tőlem, mindegyikük a saját stílusában, s elindultam a kikötő felé. Útközben rengetegen felismertek és sikongattak, kiabáltak. Örültek hogy látták Ahrit, a K/DA megalapítóját. Igen, én vagyok az. Amikor Kai'Sa segítségével társakat kerestem, nem is gondoltam hogy híresek leszünk. Csak szerettem volna egy olyan lánybandát, ahol eltudom mondani a zenével kapcsolatos ötleteim, érzésem. A saját szólószámom után csak úgy záporoztak a kérdések, hogy miért voltam szomorú. Nos... igen... Túlságosan nyomasztó ez a pop, k-pop sztárkodás. De legalább végre azt tudom csinálni, amit szeretek. És körülöttem lévő emberek is szeretik azt, amit csinálok. Integetettem a rajongóknak, majd megláttam Wukongot, az exem. Wukong is észre vett engem, majd az ujját felmutatva tovább ment. Rég volt már az, amikor jártunk és nem is volt az igazi. Mindketten kiszerettünk egymásból, aztán szakítottunk. De maradtunk barátok. Halványan mosolyogva mentem tovább a kikötőbe, ami messze volt a közös bázistól. Útközben vettem magamnak egy kis ennivalót, és addig a gömbömet a kristályfarkammal fogtam. Igaz hogy kilencfarkú vastaya vagyok, de jobban szeretem azt, ha csak az egyik farkam látszódik. Sok olyan ember van, aki rosszat akar nekem, s a többi vastaya társamnak. Ezért rejtem el inkább a többi farkam. Meg így nem zavarják a többieket. Kai'Sa szerint még van egy fél óra a hajó indulásáig, ezért körbe járom a várost. Látom a kapitány, Darius házát. Majd észre veszem az egyik kedvenc boltom és nagy léptekkel bemegyek.
-Szia Leona! Nem tudnál véletlenül egy olyan elsősegélycsomagot, ami nem foglal sok helyet, de azért használ? -a pultra támaszkodva néztem Leaonat, aki szinte már a testvérem.
-Szia csajszi! Máris adom -mondta, majd leemelte a polcról az egyik elsősegélydobozt és lerakta elém. Én meg oda nyújtottam az árát.
-Tudod hogy nem szoktam érte kérni pénzt. De majd mesélj az utazásról! -Leona érdeklődve nézett rám.
-Rendben, majd mesélek. Szia Leona! Szép napot -integetettem, majd az elsősegélydobozt elrakva mentem tovább. Útközben megnéztem az üzeneteket, de nem válaszoltam rájuk. Most ez csak az én nyaralásom lesz és jól fogom érezni magam Demáciában! Egy 5 perc séta után észre vettem a kikötőt, majd elkezdtem futni. Amit nem kellett volna. Megbotlottam egy kőben, majd egy nép nagyot esve bevertem a fejem.
-Au..... remélem senki se látta ezt -gyorsan körbe néztem és amikor megbizonyosodtam hogy senki se látta, elkezdtem törölgetni a szemem. Kínos, de ez most kicsalt pár könnycseppet a szememből. Gyorsan  bekentem a fejem, majd felálltam. Miután leporoltam magam, lassan közeledtem a hajó felé. Nem túl nagy, inkább közepesnek mondanám de tökéletes lesz. Felszálltam a hajóra, a kapitánynak oda mutattam a jegyet, amit Kai'Sa kinyomtatott, majd a szoba kulcsomat elvéve benyitottam. Rendes, tiszta szoba volt, fehér ággyal. Ledobtam magam az ágyra, majd a fejemhez kaptam, mivel rájöttem hogy rettentően fáj. Sziszegtem egyet, majd a táskámból elővettem a fájdalomcsillapító tablettákat és egyet bevettem. Miután kezdett enyhülni a fájdalom, kimentem a fedélzetre. A hajó már úton volt Demáciába és rajtam kívül még egy fura, kardos nő volt ott. Mellé mentem, majd a távolba nézve gondolkodtam.
-Te is Demáciába mész, vastaya? -a nő komor tekintettel bámult.
-Igen, ott van nyaralásom. És a nevem Ahri -nyújtottam a kezem barátságosan.
- Fiora. Örülök hogy megismerhettelek, Ahri -megrázta a kezem, majd ment a dolgára. Viselkedése alapján valamilyen harcos lehet Demáciában, de ki tudja.
Még egy ideig néztem a tájat, majd miután már kezdett hideg lenni, az ebédlőbe mentem. Felkaptam egy tányért, amin pár fonnyadt zöldség és egy kis darab hús volt. Körbenéztem és észre vettem egy nagyon sovány kismacskát, majd oda raktam elé a tányérom és Fiora mellé leültem.
-Mond csak, van valakid ott Demáciában? -Fiorára néztem érdeklődve.
-Igen van. A neve Xin Zhao, a király udvarmestere. Nagyon jó barátok vagyunk.. Talán több mint barátok.. -Fiora zavartan el nézett.
-Nekem nincs ott senkim. A lánybandám többi tagja jelenleg Noxusban szállt meg, de nemsokára megyünk tovább -mosolyogtam rá.
-Érdekes... popkirálynő vagy és nincs senkid? - Fiora felvont szemöldökkel nézett rám.
-Igen, nincs barátom. De szerencsére ott vannak a legjobb barátnőim és velük ez tökéletes! -mosolyogtam rá magabiztosan. Ő is halványan el mosolyodott, majd a tányért a pultra le rakta.
-Jó volt veled beszélgetni, popkirálynő. Szép estét.. -integett, majd elment. Utána néztem, majd a macskára. A macska hálásan nyávogott egyet, majd eltűnt a szemem elől. Fáradtan felálltam, s a szobámba mentem. Ott átöltöztem a logónkkal ellátott pizsamámba és a plafont néztem. Mindenki csodálkozik hogy nincs barátom... És ez most miért baj? Igaz...néha egyedül.. nagyon egyedül érzem magam de vannak dolgok, amik elvonják a figyelmem erről az egészről... Szövegírás, éneklés, a bázis fejlesztése... mindig van valami. De még fiatal vagyok, előttem az élet! Mosolyogva lehunytam a szemem, majd éreztem hogy sötétül minden. Hagytam, hogy beszippantson a sötétség...

Új könyv, új történet! Próbálom motiválni magam ezzel. Remélem hogy jobb kedvem lesz, ha írok! 💜👑