Majd ha nagy leszel

Untitled Part

Én ezt nem értem. Reggel még pusziszkodtak, most meg már haragszanak. Ülök és nézem, hol anyát, hol apát. Anya böködi az aput az ujjával és kiabál. Néha apa is visszakiabál.

- Ma biztos, hogy nem alszunk itthon – mondja anya és felvesz engem és a szobába megyünk. Egy csomó ruhát szed ki a szekrényembõl és az övébõl is és táskába teszi. Hova megyünk? Apa is jön? Anya miért nem mond semmit?

- Gyere Holly – megfogja a kezem, de még visszaszaladok füliért, a kiskutyámért.

- Hova megyünk? – kérdezem anyát.

- A nagypapához.

Szeretem a nagypapit, de vajon apa is jöhet? Már az ajtónál állunk. Anya oda adja a kabátom és a cipõmet. Egyedül veszem fel, mert én már nagy vagyok. apa nem mozdul. Csak nézi anyucit meg engem. Szerintem szomorú.

- Gyere kicsim – anya megfogja a kezem. Elengedem a kezét és az apukámhoz futok.

- Te nem jössz?

Apa leguggol hozzám és megsimogatja a hajamat, én meg megölelem a nyakát, de jó szorosan.

- Most csak ketten mentek anyával. Légy nagyon jó kislány – megölel és anya odajön értem. Nem akarok elmenni, így anya felemel és kimegyünk. Azt hiszem, anya már nem szereti apát. Nekem szabad még szeretnem? Az autóban anya nem mond semmit és most nem is mókázik velem. Inkább csak csendben ülök az ülésemben és fülit szorongatom. Õ mindig velem van. Õ az én barátom. Megállunk a kocsival, anya meg fogja a kezemet és a táskát is és itt lépcsõznünk kell. Nem szeretek lépcsõzni. Otthon van olyan izé, ami felvisz, ha szeretnénk, csak a gombot kell megnyomni. Én kopogok a nagypapi ajtaján és anyára nevetek. Azt mondja, ügyes vagyok és megsimogat. Szeretem az anyukámat, de hiányzik az apukám. A nagypapi kinyitja az ajtót.

- Katie – ez anya. Mindig így hívja anyát, de csak õ. Apa mindig máshogy hívja. Azt szokta mondani neki, hogy Kate, mert így hívják, vagy azt hogy drágám, de azt is szokta, hogy nyomozó. Én vagyok a hercegnõje, néha azt mondja gyöngyöm. Ha pedig rosszat csinálok, akkor mindenki Holly-nak hív.

- Mi történt? – kérdezi a nagypapi és leveszi rólam a kabátot meg a cipõmet. Anya nem szól semmit. Õ is leveszi a kabátját.

- Menj játszani kicsim.

Elmegyek, de csak addig, hogy anya ne lásson. Szeretem hallani mit, mond. A felnõttek olyan érdekesen tudnak beszélni. Anya azt szokta mondani, ilyenkor hallgatózom, meg azt is, hogy tiszta apád vagy De még nem tudom, ez mit jelent.

- Veszekedtünk – hallom anya hangját.

- Min veszekedtetek, hogy eljöttetek?

- Deming felhívott az utóbbi pár napban többször is. Visszajött New Yorkba és újra akarta kezdeni. Nem szóltam róla Rick-nek, úgy gondoltam felesleges, hisz esélye sincs az exemnek. Délután azonban õ vette fel a telefonom és nagyon kiakadt. Teljesen kifordult magából, hiába mondtam el, hogy nincs köztünk semmi, de õ nem hiszi el.

Ki az a Deming? ÉS mi az a megcsalás? Mit jelent, hogy ex? Meg kell kérdeznem Alexis-tõl. Õ a nagytestvérem. Ha valamit nem tudok, akkor mindig megkérdezem tõle. A többiek mindig csak azt mondják, hogy majd ha nagy leszel megérted, meg hogy, te még ehhez kicsi vagy.

- Mit teszel most? – kérdezi Jim nagypapi.

- Nem tudom. Gondolkodnom kell – hallom, hogy anya elindult felém. Gyorsan a szobába szaladok. Ez anya szobája volt mikor kicsi volt. Jim nagypapi megcsinálta nekem és most már az enyém. Anya leül az ágyra és én odamegyek hozzá. A lábaira ültet. Megsimogatom, hátha akkor vidámabb lesz.