Ma kezdődött el a megfigyelés. Direkt felkeltem korábban, hogy időben leérjek. Leültem az egyik padra és elkezdtem nyomogatni a telefonomat. Persze ez csak az álcához tartozott, igazából végig figyeltem, hogy jöjjön a lány. Egy hibát követtem el... Álcaként csak egy napszemüveget és egy sapkát húztam. Nem telt bele 2 perc és rajongók kezdtek el sorakozni előttem. Fél óra után meguntam a fotózkodást, és arra fogva, hogy sok dolgom elindultam a közeli parkba. Hát az első reggelemet jól elszúrtam.
De nem adtam fel a reményt. Ott lesz még az este is -gondoltam magamat biztatva. Egy papírt fogva leírtam, hogy eddig mik vannak meg a dalból.
,,Oh, ott megy megint
Minden reggel ugyanígy megy.
Elsétálsz a házam előtt,
Utánad akarok kiáltani.
El akarom mondani, hogy mennyire gyönyörűnek látlak innen
Elgondolkodtatsz azon, hogy milyenek is lehetnénk"
- Azt hiszem ez meg is felel a kezdésnek -mondtam Andrewnak. Kicsit ideges volt, mert még nem írtam eddig semmit, de most megnyugszani látszik.
-Örülök, hogy végre elkezdtél dolgozni. De mostantól csak akkor hívj, ha mindennel kész vagy -mondta szigorúan és kinyomta a hívást.
Megfogadtam magamban, hogy este ügyesebb leszek, és követem hazáig a lányt. Amúgy a napom további része átlagosan telt. Nézegettem a netet, edzettem két órát és erősen gondolkodtam, mi legyen a dallal.